Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az „Istent játszani” érv

Az „Istent játszani” (playing God) érv bizonyos mértékben önkényes elemeket hordoz magában, ezért nehéz akár védeni, akár cáfolni. Ezért nehéz megmondani, hol lehet a határt meghúzni a világot jobbító, azaz megengedhető (például az emberi egészséget fejlesztő) cselekedetek és a monoteista vallások isteninek tartott territóriumra behatoló, s ezért igazolhatatlannak vélt cselekedetek között. Érdekes lenne tudnunk, vajon az ezen érvet alkalmazók miért pont a szomatikus és a csírasejtes génterápia között húzzák meg e határt. A szomatikus génterápia ellen elvi szempontból ugyanis szinte semmilyen kifogás nem merült fel, pusztán azok ellenezik-e beavatkozást, akik a nyugati, erősen technika-orientált medicina más nagyszabású beavatkozásait is ellenzik.

Ugyanakkor érdemes megkérdeznünk, hogy az emberiség vajon nem játszik-e akkor is Istent, amikor egy dobogó szívet kivesz egy ember testéből s azt egy másik ember testébe ültet át? Számtalan hasonló példát lehetne hozni a medicina s a civilizáció egyéb területeiről.

Az „Istent játszani” érv elemezhető abból a szempontból is, hogy Mózes könyve szerint a teremtéskor elhangzó „hajtsátok uralmatok alá a Földet” parancs vonatkozik-e az emberi genetikai állomány megváltoztatására, illetve kijavítására? Az ember „társteremtői” mivoltának hatásköre csak vitathatóan terjed ki az ember genetikai állományának megváltoztatására, bár természetesen találhatunk érvet e mellett is, hiszen a betegségek gyógyítása alapjában nem tűnik ellentétesnek semmilyen bibliai paranccsal.

Ugyanakkor az „Istent játszani” érvnek a csírasejtes beavatkozás ellenzésére vonatkozó formája mellett megfigyelhetünk egy másik, az „Istent játszani” érvre hivatkozók által általában elvetett feltevést is: amennyiben ugyanis a csírasejtes beavatkozásoknak a medicina egyéb beavatkozásai között megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk, azzal hallgatólagosan azt állítjuk, hogy az emberi géneknek a többi emberi molekulához képest alapvetően megkülönböztetett szerep jut. Ez a gondolatmenet hasonlít a genetikai determinizmus érvrendszeréhez, s bár természetesen van ennek a világlátásnak is létjogosultsága, érdemes megjegyezni, hogy az „Istent játszani” érv s a genetikai determinizmus elleni érv alapvetően ellentmondásban állnak egymással.

Az „Istent játszani” érv alkalmazása tehát nehezen alkalmazható a csírasejtes beavatkozásra, s más beavatkozásoknál is vitatható, mi is az, ami megengedhetetlen beavatkozást jelent a természet rendjébe.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero