Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


A jövő generációk iránti felelősség

Mint korábban láttuk, a csírasejtes beavatkozások természetüknél fogva nemcsak a kezelt egyed életét változtathatják meg, hanem – a beavatkozás sikeressége esetén – annak hatása a kezelt személy utódainak genetikai állományára is hatással lesz. Ezért elméletileg egyetlen beavatkozás a kezelt személy utódjainak összes generációját érintheti. Ez természetesen egy Janus-arcú jelenség. Igen előnyösnek lehet tekinteni a beavatkozást egyrészről, hiszen egyetlen sikeres beavatkozás a genetikai károsodást gyakorlatilag örökre eltüntetheti – amint azt a hatékonyság érvnél láttuk –, ugyanakkor a beavatkozáskor elkövetett egyetlen hibának ugyanilyen következményei lehetnek a kezelt személy utódainak generációit illetően, ha feltételezzük, hogy az első kezelt páciens megéri a felnőttkort, s termékeny utódai lesznek.
Itt a tájékozott beleegyezés klasszikus koncepciója működésképtelennek látszik, hiszen az összes érintett generáció beleegyezését elméletileg is lehetetlen megszerezni. Igaz, hogy például a mesterséges megtermékenyítés kapcsán végzett kutatásokhoz is a szülők adják a beleegyezést, hiszen a megtermékenyítéssel létrejött embrió beleegyezése lehetetlen, mégis, ennek a kutatásnak a hatása jelenlegi ismereteink szerint sokkal inkább a megszületendő gyermekre korlátozódik, s nem érinti generációk egész sorát. Igazolható lesz-e valaha is tehát egy olyan beavatkozás, amelynek következményei gyakorlatilag irreverzibilisek? A jövő generációk iránti felelősség számos kérdést felvet1. Az összes generáció iránt van felelősségünk, avagy csak azok iránt, akik már megfogantak s léteznek a szó biológiai értelmében? Milyen felelősségünk és kötelességünk van? Jogi? Etikai? A jog sok esetben elismeri azt a kárt, amit a magzatok az anyaméhben elszenvednek, de lehet-e jogi, erkölcsi értelemben megkárosítani az elkövetkező generációkat? Bár ma egyre inkább törekvés az, hogy ilyen felelősség jogilag is megfogalmazódjon s kodifikálódjon, valószínűsíthető, hogy ha jogi értelemben ma nincs is felelősségünk a távoli jövő bizonytalan sorsú generációi iránt, morális szempontból mindenképpen el kell gondolkodnunk, mi is lehet cselekedetünk következménye az elkövetkezendő generációk számára.
 
1 Knoppers B: Human Dignity and Genetic Heritage. Ottawa: Law Reform Commission of Canada, 1991.

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave