Ha most eltekintünk a fenti, a jövő generációkat közvetetten befolyásoló beavatkozásoktól, akkor is látnunk kell, hogy pusztán azért, mert bizonyos hatások nem közvetlenül biológiai avagy általánosságban materiális szinten valósulnak meg, attól még jelentős hatást gyakorolhatnak az emberiség életére. Amennyiben pusztán a genetikai, illetve általánosságban a közvetlen biológiai-fizikai behatásokat tartanánk fontosnak, a biológiai redukcionizmus csapdájába eshetnénk. Hasonlóan ahhoz, ahogyan betegségeket sem pusztán fizikai, kémiai avagy biológiai ágensek képesek okozni, a következő generációk életét is meghatározzák más, nem fizikai, kémiai avagy biológiai faktorok. A medicinában a biológiai paradigmának a megváltozását Engel bio-pszicho-szociális paradigmája módosította1, aki hangsúlyozta, hogy egy betegség, például a szívinfarktus kialakulásában nemcsak a közvetlen biológiai tényezők, mint például a magas vérnyomás vagy a magas vérzsírszintek a meghatározók, hanem mindazok a társadalmi-kulturális értékek, melyek az illető viselkedését, akár étkezési szokását befolyásolják. S azok a szociális tényezők is, melyek az illető, illetve környezetének jellemzőit s betegségre hajlamosító tényezőit alakítják. Így például az illető megküzdési stratégiája avagy ellenséges attitűdje fontos szerepet játszanak abban, hogy végül is kap-e majd szívinfarktust. Ez a példa is mutatja, hogy egy-egy kultúra vagy társadalom értékei alapvető szerepet játszanak tagjainak életében. Ezek nemzedékeken át „öröklődő” tényezők, természetesen nem a szó biológiai, hanem társadalmikulturális értelmében. Tudjuk, hogy az emberiség cselekedetei sok csatornán keresztül befolyásolják a felnövekvő generációk életét, elég ha az oktatásra, vagy a generációkon átívelő bosszúvágyra, gyűlölködésre gondolunk.