Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


A mitokondriális DNS (mtDNS) szerepe valóban csak az emberi szervezet alacsonyabb rendű funkcióira korlátozódik?

Az emberi gén-transzfer technikák alkalmazásakor felmerülő számtalan etikai kérdés közül korábban a csírasejtes gén-transzfer technika általános etika kérdéseit tárgyaltuk. A technika elleni és melletti érvek elemzése során arra a következtetésre juthatunk, hogy a jelenlegi természettudományos, teológiai és etikai érvek – elméleti szempontból tekintve – önmagukban elégtelennek bizonyulnak a csírasejtes gén-transzfer technika emberen való kipróbálása ellen. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a technika alkalmazását embereken el kellene kezdeni. Most két olyan protokoll lesz az elemzés tárgya, melynek megvalósítása során a csírasejtek genetikai állománya megváltozik. Az első ilyen beavatkozós az úgynevezett petesejt in vitro nukleáris transzplantációja, mely mitokondriális géndefektusok által okozott betegségek gyógyítását tűzi ki célul a gén-transzfer technika segítségével. A mitokondriumban található DNS szerepét sok kutató másodlagosnak s ezért a mitokondriális DNS megváltoztatását elfogadhatónak tartja. Sok szempontból úgy tűnhet, hogy e szemlélet tévedéseket tartalmaz, s feltehető, hogy jelenlegi tudományos ismereteink elégtelenek annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy a mitokondriális DNS szintjén megengedhető-e a gén-transzfer technika alkalmazása embereken.
Vizsgálatunk végén egy olyan kutatási protokoll elemzése következik, mely a petesejt magjának transzplantációja által mitokondriális DNS transzfert valósit meg. Ezt a már embereken is alkalmazott kutatást az infertilitás kezelésére fejlesztették ki, noha ez is olyan genetikai beavatkozást jelent, melynek következtében a petesejtből kifejlődő magzatnak s azok leszármazottainak is megváltozik a genetikai állománya a mitokondriális DNS szintjén. Bár a beavatkozás ideális esetben utódot biztosít a terméketlen házaspárok számára, mégis jó okunk van feltételezni, hogy a beavatkozás etikai szempontból olyan súlyos kérdéseket vet fel, melyek megkérdőjelezik a protokoll embereken való alkalmazásának elfogadhatóságát.
 

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave