Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


A mtDNS (lehetséges) hatásának következményei

Jelen ismereteink szerint tehát nem zárhatjuk ki, hogy a mtDNS befolyással lehet egész személyiségünkre, természetesen nem feledve azt a fent említett lehetőséget sem, hogy maga az IVONT, tehát idegen mitokondriumok transzplantációja is befolyásolhatja a recipiens egyediségét.
Érdemes hangsúlyozni, hogy ezek a lehetséges hatások önmagukban nem feltétlenül eredményezik azt, hogy az IVONT beavatkozást etikai szempontból elfogadhatatlannak ítéljük. Két dolgot azonban érdemes világosan látnunk. Egyrészt a fentiekből is következően nem tudjuk, hogy igaz-e az az állítás, hogy a mtDNS pusztán igen-nem alapon működik, s emiatt nincs semmilyen minőségbeli hatással az emberi személyiségre a mtDNS megváltoztatása. Nem túlzás emiatt azt állítani, hogy mindezek miatt az IVONT megítélését át kell értelmeznünk. Másrészt ezen gondolatok a nukleáris DNS szerepére is vonatkoztathatóak. Egy-egy gén szerepe önmagában egy-egy fehérjéért, azaz egy-egy funkcióért lehet felelős, s ezért pusztán technikai szerepet tulajdoníthatunk neki. Azonban amíg nem tudjuk behatárolni, mely gének felelősek részben az emberi személy egyediségéért is, jó okunk van feltételezni mindegyik gén ebbéli szerepét.
Mindezen gondolatok szerepe a szomatikus génterápia esetében elhanyagolható jelentőségű, hiszen ekkor csak egy célszerv genetikai állományát változtatja meg a beavatkozás. Még ha feltételezzük is, hogy a szervezet összes sejtjében képes lesz a beavatkozás a szándékolt változást előidézni, akkor is kérdéses, hogy a beavatkozás esetleges személyiségmegváltoztató hatásának kockázata felülmúlja-e az alapbetegség okozta szenvedés gyógyításának potenciális hasznát.
Mindamellett a csírasejtes beavatkozások esetében – amikor a beavatkozás csak az egyik alternatíva, s a kezelés hosszútávú biológiai hatást gyakorol majd generációk életére – a fenti szempontok ismerete talán nem felesleges.
 

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave