Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az enukleált donor petesejt citoplazmájának átültetésének technikai ellentmondásai

Annak ellenére, hogy a megtermékenyített petesejt sejtmagjának DNS állományát a beavatkozás nem változtatja meg, összességében a sejt genetikai állománya mégis megváltozik, hiszen a transzplantált citoplazma mitokondriumokat tartalmaz, a mitokondriumok pedig mitokodriális DNS állományuk révén a sejt genomjának alkotórészei. Ezáltal azt állíthatjuk, hogy a beavatkozás –az IVONT-hoz hasonlóan – a csírasejtek szintjén végzett genetikai beavatkozás, s ily módon örökölhető változtatásokat okoz a kísérleti embrió később megszületendő utódjainak genomjában is. Ez a csirasejtes változtatás a beavatkozás egyik legsarkalatosabb pontja etikai szempontból. Akkor is igaz ez, ha a beavatkozás célja nem a csírasejtek genetikai állományának megváltoztatása: a csírasejtekben végbemenő genetikai változás azonban előrelátható s szándékos, a beavatkozás alapvető eleme. A beavatkozás – a csírasejtek genomjában létrehozott irreverzibilis változások miatt – jelenleg tehát etikai szempontból aligha elfogadható.

Mindazonáltal a csirasejtes változtatások az első jelentések szerint nem voltak állandóak, hiszen a donor mitokondriumok homológ recipiens mitokondriumokkal helyettesítódtek a terhesség 16. hete előtt1. Láttuk, hogy ez a mitokondriumok sajátságos szaporodási és öröklődési tulajdonságai miatt elvileg lehetséges. S ha a donor mitokondriumok eltűnnek, akkor a donor mtDNS állomány is eltűnik, ezáltal nem valósul meg a csírasejtes genomba való beavatkozás a 16. hét után. Természetesen a donor mtDNS hatását eddig az időig kifejthette. A donor mitokondriumok eltűnését természetesen nehéz igazolni, hiszen elvileg minden sejtet meg kellene vizsgálni, ami jelenleg technikailag lehetetlen. Valóban, később a donor mitokondriumok eltűnését cáfolták, s az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetei (National Institutes of Health) a beavatkozást leállították.2

1	Cohen J, Scott R, Schimmel T, Levron J, Willadsen S: Birth of infant after transfer of anucleate donor oocyte cytoplasm into recipient eggs. The Lancet 1997; 350: 186–187.
2	Dr. Dinnyés András előadása a Semmelweis Egyetem Genomikai előadásán, 2004.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero