Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az enukleált donor petesejt citoplazmájának átültetése kapcsán felmerülő etikai kérdések

Valóban csírasejtes beavatkozás ez a technika? Ha bizonyított lenne, hogy a donor mitokodriumok valóban eltűnnek, akkor a kérdést nem lehetne egyszerű igennel vagy nemmel megválaszolni. Ugyanakkor, bár a beavatkozás célja az infertilitás egyfajta kezelése, mégsem állíthatjuk azt, hogy ez tisztán reprodukciós eljárás. Örökölhető változásokat okozhat ugyanis a beavatkozás. Mint láttuk, a beavatkozás – technikai szempontból – sok szempontból hasonlít az IVONT-ra. Ezért nem tévedés azt állítani, hogy mindazok a kérdések s aggályok, melyek az IVONT esetében felmerülnek, érvényesek eme citoplazma transzplantációs technika esetére is. S tekintettel arra, hogy az IVONT-nál tárgyalt kérdések számos esetben megválaszolhatatlannak tűntek, ezért jogos az a következtetés, hogy eme infertilitást kezelő citoplazma transzplantációs technika is olyan súlyos etikai aggályokat vet fel, ami a technikának az embereken való kipróbálását elfogadhatatlanná teszi etikai szempontból.

További – csak az infertilitást kezelendő donor petesejt citoplazmájának átültetésére vonatkozó kérdések is felmerülnek. Az első tudósítás a donor mitokondriumok eltűnését jelentette, ugyanakkor mi történjen akkor, ha bizonyítottan nem tűnnek el a donor mitokondriumok? Ez – az emiatt önmagában csírasejtes beavatkozást jelző – tény elegendő alapot szolgáltathat-e arra, hogy a terhességet terminálják, azaz művi abortuszt végezzenek? Avagy – abszurd módon – ezen ok miatt kényszeríthető-e az anya arra, hogy magát abortusznak alávesse, azért, mert a csírasejtes beavatkozás nem engedélyezett? Milyen groteszk lenne ezen utóbbi feltételezés, hiszen a beavatkozás épp a terméketlenséget igyekszik kiküszöbölni. A beavatkozást proponálók nem tesznek említést a fenti problémákról. A mtDNS-ről szerzett információink elégtelensége miatt azonban talán itt sem túlzás azt állítanunk, hogy elég meggyőző adatunk van a technika biztonságosságáról ahhoz, hogy embereken klinikai kutatást kezdhessünk.

A mtDNS szerepével kapcsolatban további kérdések merülhetnek fel az Egyesült Királyságban megvalósítható lehetőség miatt. A brit parlament engedélyezte az állati-emberi kimérák létrehozását kutatási célokra, hogy a humán petesejt szűkössége ne hátráltassa a kutatást. A kutatás során enukleált állati (például tehén) petesejtbe emberi szomatikus sejtmagot ültetnek, majd az így keletkező sejtet szaporítják s 14 napos korában elpusztítják. A folyamat során az enukleált állati petesejt citoplazmájában található mitokondriumok állati eredetűek s interakcióba léphetnek az emberi eredetű sejtmag DNS-ével. A fentiek során leirt érvek következtében nem állíthatjuk, hogy az állati eredetű mitokondriumok, illetve a bennük található mtDNS szerepe elhanyagolható ezen kutatási technika alkalmazása során.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero