Azonosítható adat, mely személyes azonosítókkal ellátott adat. Ezen a szinten a donor személye ismert, bizonyos személyes és egészségi adatai ismertek. Etikai és adatvédelmi szempontból ez a fajta minta-, illetve adattárolás a legérzékenyebb, hiszen itt minden adat személyhez köthető. Általános elvként azt mondhatjuk, hogy amennyiben ilyen módon tárolják a mintákat, minden kutatáshoz minden egyes személy tájékozott belelegyezése szükséges, pontosan meghatározva a kutatás célját, s azt, hogy a donor személyes adatait, genetikai információit kik, hogyan s mire használják fel.

Kódolt módon történő adattárolás, mely esetben a minta donorjának személyes adatait kóddal helyettesítik. Ekkor a biobankban személyazonosító adatot nem tárolnak, mert a személyre vonatkozó adatokat kóddal helyettesítették. Ebben a formában a kutatók nem férnek hozzá a donor személyes adataihoz. Általános elvként itt a tájékozott beleegyezésnek tartalmaznia kell egyrészt azt, hogy a kódokat ki tárolja, másrészt, hogy a kódokat milyen feltételek esetén kapcsolhatják össze a kutatás során szerzett információval.

Anonimizált adat. Ebben az esetben a donor minden személyes adatát visszafordíthatatlanul megsemmisítik, s az adományozott mintát a személy azonosítására alkalmas adatok nélkül tárolják. Ebben az esetben a minta adományozásakor ugyan szintén megkövetelt a donor tájékozott beleegyezése, ez a beleegyezés azonban sokkal tágabb, általánosabb s hosszabb időre is szólhat. Fontos azonban hangsúlyozni azt, hogy a donor autonómiájának tisztelete ebben az esetben is megköveteli azt, hogy a kutatás általános célját a beleegyezéskor közöljék s ettől a kutatás során se térjenek el. Előfordulhat, hogy a minta adományozásakor a minta adományozója például egyetért általánosságban a minta gyógyító célú kutatáshoz való felhasználásával, de nem értene egyet azzal, hogy szövetét például kriminológiai avagy reproduktív célú kutatásra használják fel. Nyilvánvaló tehát, hogy azon általános célokat, amiket a későbbi kutatáskor a kutatók kitűznek, a donációkor tartalmaznia kell a tájékoztatásnak akkor is, ha a kutatás pontos célját ekkor még nem lehet tudni. Fontos tehát közölni a donorral, hogy idegszövetét például a neurodegenerativ betegségek terápiájának kutatására használják majd, jóllehet ekkor még nem lehet pontosan tudni, hogy a szövetét egy Alzheimer-kór elleni vakcina, vagy a Parkinson kór elleni szer tesztelésére használják-e majd?

a kutatási terv független elemzők szerint ténylegesen fontos tudományos kérdést kíván megvizsgálni,

a kutatás nem végezhető el olyan biológiai mintán, amihez a résztvevők tájékozott beleegyezését meg lehet szerezni, és

ha a mintát adományozók az adományozáskor nem tiltakoztak az adott kutatás ellen2.