Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az élő emberből történő donáció

Az élő emberből történő donáció alapelve a külső kényszertől mentes önkéntesség és a tájékozott beleegyezés. Ez a kérdés különös fontossággal bír, hiszen itt, mint említettük, nem a donor közvetlen egészségi állapotának javítását célozza a beavatkozás. Emiatt a külső kényszertől való mentesség különös jelentőséggel bír. A legtöbb országban ezért egy külön bizottság méri fel azt, hogy a donor valóban önkéntesen-e és külső kényszertől mentesen adományozza a szervét, noha ez a kérdés nem mindig válaszolható meg megnyugtatóan, hiszen, ha valakinek például a saját közeli hozzátartozója számára lehetne egy szervet adományoznia, ebben az esetben a közeli hozzátartozója iránt érzett szeretet és felelősségvállalás konfliktusba kerülhet a beavatkozás miatt érzett szorongásával, félelmével. Különös szerepet játszhat itt az a családi és társadalmi nyomás is, amely az irányba hat, hogy a donációs szempontból alkalmas donor valóban adományozzon szervet, noha ez a potenciális donor adott esetben ezt a beavatkozást el szeretné kerülni.

Az élőből történő adományozás kapcsán a medicina egyik fontos elve, a nil nocere (ne árts) elv is sérül, hiszen egészséges emberen végeznek el olyan beavatkozást, melyből neki semmilyen egészséggel kapcsolatos haszna nincsen. E dilemmát úgy lehet feloldani, hogy ha az adományozást holisztikusan közelítjük meg s figyelembe vesszük azt is, hogy a szervkivétel miatti testi, biológiai ártalmat az a pszichológiai előny ellensúlyozhatja, ami a hozzátartozó gyógyulása miatt a donor sajátja lehet.

Különösen nehéz kérdést vet fel a máj-lebeny donációja, amikor is a donorok részéről a halálozás már nem elhanyagolható (közel egy százalékos), és amikor a donáció természetesen szintén nem a donorok egészségi állapotának javulását szolgálja közvetlenül.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero