Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A xenotranszplantáció és az emberi génekkel kapcsolatos transzgenikus kutatások etikai kérdései

A szervátültetés terén elért legutóbbi eredmények, és az ezzel egy időben jelentkező szervhiány felvetette a xenotranszplantáció (állati szövetek, szervek emberbe való beültetése) lehetőségét. Ez a beavatkozás azonban valószínűleg szükségessé teszi majd az állati donorszövetek „emberiesítését”, genetikai módszerekkel való átalakítását. Ennek érdekében majd emberi gének kerülnek beillesztésre állati sejtekbe. Ebben a részben az emberi gének más fajokba való beültetésével és manipulációjával kapcsolatban felmerülő filozófiai és etikai kérdéseket vizsgáljuk. Két alapvető probléma kerül az alábbiakban felvetésre. Az első annak erkölcsi elfogadhatóságával foglalkozik, hogy vajon megölhetőek-e állatok a szerveikért, míg a másik a faji korlátok átlépésére koncentrál.

Kérdésként merül fel, hogy amennyiben a gének csupán információt hordozó molekulák, miért kell külön figyelmet fordítanunk e gének eredetére, és miért okoz bárkinek is gondot az emberi gének beültetése más fajba, hiszen az a tény, hogy állatok humán génekkel rendelkeznek, elvileg aligha lesz hatással magára az emberi fajra.

Továbbá kérdés az is, hogy van-e a faji határok átlépésének bármilyen erkölcsi vonatkozása, amikor emberi génekről van szó? Az emberi gének érintettsége megváltoztatja-e a kísérlet erkölcsi státuszát? Vajon érintethetetleneknek tekinthetőek-e az emberi gének? Rendelkeznek-e valamiféle különleges vagy többlet biológiai, kulturális, pszichológiai vagy vallási jelentéssel az állati génekkel ellentétben? Vagy a fajok fogalma pusztán tudományos kategorizálás eredménye? Önkényes határ-e ez, vagy vannak jól megalapozott tudományos és morális kritériumok?

Már évtizedek óta folynak kísérletek humán génekkel. Mint azt a későbbiekben látni fogjuk, ezek a kísérletek magukban foglalták emberi gének prokariotákba és emlősökbe történő beillesztését. Vajon az emberi faj megszentségtelenítésének kellene tekintenünk ezeket a kísérleteket? Ha nem, van-e jelentősége annak, hogy egy, kettő, száz vagy ezer humán gén kerül beültetésre nem humán szervezetekbe?

Ezek a kérdések rámutatnak e problémák megvitatásának fontosságára. A következőkben megvizsgáljuk a fajok közötti génátvitel (gén-transzfer) különböző aspektusait annak érdekében, hogy górcső alá vehessük a felmerülő legfontosabb erkölcsi kérdéseket. Természetesen sok esetben nem állíthatjuk, hogy konszenzusos megoldást találhatunk az etikai dilemmákra. Ennek oka nem csupán az, hogy sok esetben nem tudjuk a válaszokat a kérdésekre, hanem mert az első lépés, amit meg kell tennünk, az a megfelelő kérdések megfogalmazása. A következő cél talán az lehet, hogy megtanuljunk gondolkodni ezekről a kérdésekről. Mint ahogy Freedman és Goulet megjegyzi: „Egyszerűen csak találgatjuk, hogyan is kéne gondolkodnunk a fajok közötti manipulációról. Az egyetlen, amiben biztosak vagyunk az az, hogy hogyan kezdjünk bele a vizsgálatba: komor félelemmel”.1 Hogy valóban félnünk kell-e, az remélhetően kiderül a következőkben.

1	Freedman, B. Goulet, M-C. Commentary. Hastings Center Report 1991 Jan-Feb.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero