Állati gének beültetése emberi testi sejtekbe a szomatikus génterápiához hasonlítható, míg a transzgenezis, azaz állati gének emberi csírasejtekbe történő beillesztése hasonlít a csirasejtes génterápiához. Állati gének emberi testi sejtekbe való beültetése kapcsán a szomatikus génterápiához hasonlóan a csírasejtek genetikai állománya elvileg nem változik meg. Ebből adódóan a kezelt személy utódainak genomjában nem fog változást eredményezni, noha tudjuk, hogy elvileg fennáll annak a veszélye is, hogy a szomatikus génterápia során véletlenül megváltozik a csírasejtek genomja. Ennek eredményeképpen a génterápiák „klasszikus” kategorizálása, a határvonalak elmosódásával bizonytalanná válhat. Ettől eltekintve azonban feltételezhetjük, hogy a transzgenezis, amely csak szomatikus sejteket érint, filozófiai és morális jelentőségét tekintve sokban hasonlít a szomatikus génterápiára. A faji határok kérdése természetesen megkülönbözteti a szomatikus sejtek szintjén jelentkező transzgenezist a csírasejtek szintjén jelentkező transgenezistől, hiszen ez utóbbi esetében a faj egy egyedébe örökölhető módon kerül idegen faj genetikai állománya, míg az előbbi esetén a fajok határának átlépése elvileg csak az adott egyedre korlátozottan jelenik meg.