Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


A xenotranszplantáció szükségessége

A transzplantáció sajátos kérdései, mint az élő donorok belegyezése, vagy az elhalálozott személy korábbi explicit vagy feltételezett beleegyezése szerveinek halála utáni felhasználására, vagy a halál pontos definiciójához kapcsolódó kérdések tárgyalása nem tartozik az itt tárgyalandó genetikai kérdések tárgykörébe. Mindemellett, a rendelkezésre álló szervek hiánya, valamint az azokon a betegeken lévő nyomás, akik hosszú időt töltenek várólistán és remélik, hogy valamiféle megoldás kínálkozik problémájuk megoldására a fő motiváló okot jelentik a xenotranszplantációs kutatásokra. Ha a vese-elégtelenségben szenvedő és csupán a vese dialízissel életben tartott betegeknek a számát nézzük, láthatjuk, hogy a xenotranszplantáció szükségességének kérdése nem csupán egy távoli tudományos aggodalom. Csupán az Egyesült Államokban 150 ezer beteget tartanak életben vese dialízissel.1 Ezen kívül néhány ilyen beteg számára a betegség jellege miatt a jelenlegi orvosi, biotechnológiai ismeretek és lehetőségek nem kínálnak semmiféle hosszú távú alternativát a sok kényelmetlenséggel járó művesekezeléshez képest. A szívtranszplantáció esetében a műszív jelenleg csak rövid távú megoldást ad, ezért a szívtranszplantációra várakozók esetében a várakozási kényszer és az idő faktor miatt a xenotranszplantációs nyomás még nagyobb. A szív-, vagy májelégtelenségben szenvedő betegek nem csak több szenvedéssel járó, rosszabb minőségű életet élnek, hanem gyakran azért halnak meg, mert nincs számukra megfelelő átültethető emberi szerv.
Gyakran keresünk alternatív megoldásokat, hogy kivédjük a xenotranszplantáció szükségességét, melyet kísér egyfajta zsigeri idegenkedés. A hezitáló vagy beleegyezést nem adó hozzátartozók meggyőzéséért tett erőfeszítések arra vonatkozóan, hogy engedjék a szervek explantációját, illetve az „opting-out” rendszer bevezetése számos országban alapvetően kudarcot vallottak a rendelkezésre álló szervek számának jelentős emelése terén2. Az emberi szervek hiánya valószínűleg mindig probléma marad. Ezen kívül a szervhiány, pontosabban a szervekre vonatkozó szükséglet feltehetően egyre csak növekedni fog az orvosi lehetőségek fejlődésével, hiszen ezek lehetővé teszik, hogy egyre több betegség váljon gyógyíthatóvá transzplantáció segítségével. Alternatív megoldást jelentene a páros szervek adásvételének törvények és jogszabályok módosítása után történő bevezetése. Ez egy sok vitát kiváltó ellentmondásos kérdés, melyet röviden a transzplantációról szóló fejezetben érintettünk. Számos vallási, erkölcsi és kulturális ok miatt aligha tűnik valószínűnek, hogy a szervkereskedelem rövid távon liberalizálódik, s ezáltal részleges megoldást találunk bizonyos szervek esetében a hosszú transzplantációs várólisták csökkentésére. Erős a tiltakozás a tesztrészek, holttestekből származó szervek és szövetek piacosítása ellen is3.
A mesterséges szervek és szövetek szintén alternatívát jelenthetnek a transzplantációra. A jelen probléma biztonságos és hatásos művi megoldása egyelőre azonban távoli marad. Alkalmazásuk valójában paradox módon azzal az eredménnyel is járhat, hogy megnő a transzplantációra váró betegek száma, mivel a mesterséges szervek segítségével egyre több beteg élheti túl a fenyegető időszakokat.4 Sokan az embrionális és felnőtt őssejtkutatás eredményeként várnak mesterségesen létrehozott szervek megjelenésére.
Vannak ezek alapján, akik arra a következtetésre jutnak, hogy jelenleg a xenotranszplantáció elkerülhetetlen. Jelenleg ugyanis sok esetben nem létezik valódi alternatívája, hacsak a nem kezelést nem tekintjük annak. Ezt a meglehetősen kegyetlen lehetőséget azonban alapos indok hiányában jobb elvetnünk.
Melyek lehetnek ezek az okok? Számos olyan aggodalom van, amelyet figyelembe kell vennünk. Technikai nehézségek, mint például a retrovírusok okozta fertőzések és/vagy az immunológiai válasz által okozott hiperakut kilökődés a közeljövőben feltehetően megoldhatóak lesznek. Két további elméleti problémát kell még megoldani: igazolni kell az állatok emberi egészség érdekében történő felhasználásának és megölésének indokoltságát, valamint az állati-emberi faji határok átlépésének létjogosultságát. Először az állatok felhasználására vonatkozó kérdéseket tárgyaljuk. Az idegen, azaz nem emberi szövetek emberi testbe történő beültetésének kérdéseit később, a transzgenikus organizmusok kérdésével együtt tárgyaljuk.
 
1 Caplan, AL. Is Xenografting Morally Wrong? Transplantation Proceedings, 24(2) 1992.
2 Caplan, AL. Is Xenografting Morally Wrong? Transplantation Proceedings, 24(2) 1992.
3 Caplan, AL. Is Xenografting Morally Wrong? Transplantation Proceedings, 24(2) 1992.
4 Caplan, AL. Is Xenografting Morally Wrong? Transplantation Proceedings, 24(2) 1992.

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave