Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

ELŐSZÓ

A XX. század az orvostudomány és a biológia látványos fejlődésének időszaka volt, mely a század második felében létrehozta a kifejezetten e két tudomány erkölcsi problémáival foglalkozó külön diszciplínát, a bioetikát. A bioetika, mint az orvostudomány, jogtudomány, filozófia és teológia határmezsgyéjén álló tudomány az egyre sokasodó erkölcsi problémák miatt mindenütt az érdeklődés homlokterébe került. Sorra jöttek létre az ezzel foglalkozó jelentős kutatóintézetek, folyóiratok, enciklopédiák és tankönyvek. A bioetika mára hazánkban is elterjedtté vált, egyetemeken oktatják, s megszülettek ennek hazai tankönyvei is. Az időközben egyre fejlettebbé váló, s a gyakorlati életet is egyre jobban befolyásoló biotechnológia által felvetett erkölcsi problémák elemzése azonban ma már nem mindig fér bele a hagyományos bioetika területébe. Ezért a biotechnológia erkölcsi problémáira való válaszként született meg a biotechnológiai etika, mint külön diszciplína, mely a biotechnológia által felvetett erkölcsi kérdések szisztematikus elemzésével foglalkozik. Még külföldön is viszonylag csekély számú ilyen jellegű tankönyv jelent meg. Ilyen könyvekre azonban szükség van, hiszen minden biotechnológiai képzés integráns része kell legyen a biotechnológia etikai dimenzióinak a vizsgálata. Jelen könyv célja, hogy immár magyar nyelven is összefoglalja a biotechnológiai etika alapvető kérdéseit, s ilyen formában segítséget nyújtson a felsőoktatási biotechnológiai tanulmányok során felmerülő etikai problémák felismerésében és elemzésében.

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására, illetve módosítására.”1 A biotechnológiai etika pedig – ennek megfelelően – a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. 2A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja.3 A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető.

E tankönyv megírása során abból indultunk ki, hogy hazánkban már léteznek bioetikai tankönyvek, ezért az azokban tárgyalt problémákkal eme könyv keretében általában nem foglalkoztunk. Ettől csak akkor tértünk el, ha bizonyos kérdések eddig nem kaptak kellő kifejtést Magyarországon, vagy a biotechnológiában az adott kérdés olyan eltérő megközelítésére van szükség, mely a hagyományos orvosi bioetikában nem történhetett meg.

A könyv 9 fejezetre oszlik. A bevezető fejezet a tudomány, a technológia és az etika általános kérdéseivel és főleg összefüggéseivel foglalkozik. A tudományelmélet, a technikatörténet és a technika-filozófia lényeges felismerései fontos alapját képezik a biotechnológia etikai elemzésének. A második fejezet a környezetetikával foglalkozik. A növényi és állati szervezet morális státuszáról folytatott vita, az ökoszisztéma, sőt a Föld mint egész morális státuszának kérdése a modern környezetfilozófia kulcskérdése, mely nemcsak a modern biotechnológiai etika alapja, hanem a környezeti krízis megoldásának vagy kezelésnek egyik elméleti előfeltétele. A modern biotechnológia hazai és nemzetközi jogi és etikai szabályozása már a konkrét, gyakorlati kérdések felé mutat. Az érvényes jogi és etikai keretek megismerése azért fontos, mert a mindennapi gyakorlat számára alapvetően ez jelent eligazítást, míg az elméleti viták inkább ezen keretek kritikája illetve fejlesztése során válhatnak jelentőssé.

A biotechnológiai etikai fontos kérdése az élő szervezetek (növények és állatok) genetikai módosításának elemzése. Ezen kérdések tárgyalására vállalkozik a 4. fejezet, mely igyekszik összefoglalni a genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozásának technikai-tudományos lehetőségeit, ezek célját, jelentőségét, s az ezzel kapcsolatos kiterjedt etikai vitákat.

Az ötödik és a hatodik fejezet a biotechnológia humán alkalmazásának etikai kérdéseivel foglalkozik. Az ötödik fejezet a modern humángenetika által felvetett alapvető erkölcsi kérdésekkel foglalkozik. Az eugenika története tanúsítja a genetikával való visszaélési lehetőségeket, s ez a történet napjainkban az egész kérdést különösen érzékennyé teszi. Különös élességgel vetődik fel ma a génterápi,a illetve a nem-terápiás génmodifikáció megengedhetőségének kérdése. A genetikai információ az egyénről szóló információ különösen érzékeny eleme, s az ilyen információ alapján történő diszkrimináció lehetősége komoly fenyegetés. Mindezek a kérdések nagyon komoly etikai viták tárgyai, s ebben ad eligazítást a fejezet.

A hatodik fejezet röviden érinti a szerv-és szövettranszplantáció etikai kérdéseit is, itt azonban a rövid tárgyalás elegendő, hiszen ez a kérdés a hazai bioetikai irodalomban eddig is tárgyalt volt, így elég itt erre a rövid utalás. A fejezet azonban kitér olyan kérdésekre is, melyek máshol eddig nem kerültek tárgyalásra: a xenotranszplantáció és transzgenezis kérdésére, s az emberi- állati faji határok közötti átlépésre. Az embrionális őssejtek felhasználhatóságával kapcsolatos kérdéskör is új, s nem csituló etikai viták kereszttűzben áll. Ez indokolja a kérdés kiterjedtebb tárgyalását.

A biotechnológia rohamos fejlődése és ennek üzleti alkalmazhatósága élesen veti fel a genetikai szabadalmak és az élő szervezetek szabadalmaztathatóságának kérdését. Ezzel foglalkozik a könyv hetedik fejezete.

A nyolcadik fejezet rövid betekintést enged a neuroetikába, mely ma már egyre inkább a bioetikáról illetve a biotechnológiai etikáról leváló külön diszciplínává kezd válni.

Az utolsó fejezet az emberen végzett kutatás etikai kérdéseit tárgyalja, melyet az indokol, hogy a biotechnológia felfedezéseinek humán alkalmazása ma mindig egyben emberen történő kutatásnak illetve kísérletnek minősül, így azok szabályainak részletes tárgyalása nélkülözhetetlen a biotechnológia eredményeinek emberen történ felhasználása kapcsán.

A könyv szerzői valamennyien a bioetikával hivatásszerűen foglalkozó szakemberek.

Dósa Ágnes orvos-jogász, aki nemcsak elméleti kutatásokat végez, hanem részt vesz a törvény-előkészítés folyamatában is. Számos elméleti munkája közül kiemelendő kézikönyvként is használt könyve az orvos kártérítési felelősségéről.4

Szebik Imre orvos-bioetikus, aki a bioetika egyéb területei mellett más helyen is foglalkozott a biotechnológia kérdéseivel.5

Gerencsér Ákos biológus (molekuláris biológia és biotechnológia szakirányú végzettséggel), s bioetikus, aki nemcsak elméleti szinten foglalkozik biotechnológiai etikával, de kutatóként gyakorlati tapasztalatokat is szerzett a genetikai kutatások szakmai és etikai problémáiról.6

Magam pedig végzettségemet tekintve orvos és filozófus vagyok, bioetikusként 30 éve veszek részt a hazai egyetemi oktatásban, illetve a bioetikai kutatás hazai feltételeinek a kialakításában. Korábbi bioetika tankönyvem, mely a hazai orvosegyetemi és más felsőszintű oktatásban, továbbá a posztgraduális képzésben széles körben elterjedtté vált, már több kiadásban látott napvilágot,7 8s

másik bioetika tankönyvemet is kiterjedten használják az oktatásban.9

Jelen könyv valamennyi szerzője bioetikát tanított a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Bioetika Részlegében. A könyv megírásához az intézet biztosította a szakmai és szervezeti kereteket, ezért köszönettel tartozunk kollégáinknak az intézet interdiszciplináris légkörének a biztosításáért.

A könyv megírása során „A biotechnológia fejlődésének etikai kérdései” c. 153/2006 számú ETT pályázati támogatásban részesültünk (2006–2008). (Témavezető: dr. Kovács József) Köszönetünket fejezzük ki ezért e támogatás biztosításáért, mely lehetővé tette, hogy a kutatás három évét eme könyv megírásának szentelhessük.

A pályázat befejezése és a könyv első változatának a megírása óta eltelt időben tovább finomítottuk és javítottuk a kéziratot, s igyekeztünk azt naprakésszé tenni. Ezek a témák azonban ma annyira időszerűek, hogy több könyv, illetve folyóirat is közölt részleteket annak anyagából. E könyv más könyvfejezetben vagy folyóiratcikkben már megjelent részei a következők:

Az 1. fejezet egy része (a 30–50. oldal közötti rész) megjelent (Kovács József: Az etika, a tudomány és a technológia kapcsolata címmel) a Lázár Imre–Pikó Bettina (szerk.) (2012.): Orvosi antropológia c. könyv (Budapest: Medicina könyvkiadó) 12. fejezetének egy részeként. (p. 552–563.)
A fejezetben szereplő „Kockázat, bizonytalanság és az Elővigyazatossági Elv című alfejezet nagyobbik resze folyóiratcikként már megjelent a következő címen:
Dr. Kovács Jozsef: Kockázat, bizonytalanság és elővigyázatossági elv a biotechnológiai etikában. LAM, 2009. 19(2): 151–155.
A 2. fejezet egy része cikk formájában már megjelent a következő címmel: Dr. Kovács József: Környezeti etika. Világosság XLIX. évfolyam 2008/9-10. (p. 75–107) Teljes terjedelmben, ingyenesen elérhető a következő internet-címen: http://www.vilagossag.hu/pdf/20090318172341.pdf
Az 5. fejezet Szebik, I. Response to “Germ Line Therapy to Cure Mitochondrial Disease: Protocol and Ethics of In Vitro Ovum Nuclear Transplantation” by Donald S. Rubenstein, David C. Thomasma, Eric A. Schon, and Michael J. Zinaman (CQ Vol 4, No 3) Altering the Mitochondrial Genome: Is It Just a Technical Issue? Cambridge Quarterly of Healthcare Ethics 1999. 8 (3):369–374. és Szebik, I., Glass, K.C. Ethical Issues of Human Germ-cell Therapy: A Preparation for Public Discussion. Academic Medicine, 2001; 76:32–38 cikkek lényegesen bővített és átdolgozott verziója.
A 6. fejezet megjelent a következő két cikkben: Szebik Imre A szerv- és szövettranszplantáció etikai kérdései LEGE ARTIS MEDICINAE 25:(4-5) pp. 229–237. (2015) és Szebik Imre A szerv- és szövettranszplantáció etikai kérdései 2. rész: A faji határok átlépése. A transzgenezis és annak jelentőségeLEGE ARTIS MEDICINAE 25:(6-7) pp. 307–311. (2015)
A 7. fejezetben részben megtalálható Szebik, I. Az őssejtkutatás etikai kérdéseiről. Magyar Tudomány. 2004. Vol. 3: 385-390. kibővétett és lényegesen módosított változata.
A 8. fejezet megjelent a következő cikkben: Szebik Imre Neuroetika LEGE ARTIS MEDICINAE 24:(4) pp. 234–240. (2014)
A 9. fejezet két részlete már megjelent a következő könyvfejezetben illetve folyóiratcikkben: Dr. Kovács József (2012): Az emberen végzett kutatás etikai kérdései. In: Törő Klára—Sótonyi Péter (szerk.) (2012): Az orvostudományi kutatások etikai vonatkozásai: BME oktatási jegyzet az Egészségügyi mérnök mesterképzés hallgatói számára. Budapest: BME Printer Kft. (3-192) (p. 105–138) (egyetemi jegyzet) ISBN: 978-963-313-044-5; Azonosító: VIEVM-300 és Dr. Kovács József: Az emberen végzett kutatás és szabályozásának története etikai szemszögből. Lege Artis Medicinae (LAM) 22. évf. 3. szám. 2012. március (p. 226–231) (LAM 2012; 22(3):226-231.

Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Budapest, 2016. szeptember 21.

Dr. Kovács József

1	Anna S. Olsson—Peter Sandøe (2005): Biotechnology and the Animal Issue. In: Laurens Landeweerd—Louis-Marie Houdebine—Ruud Termeulen (eds) (2005): BioTechnology Ethics. An Introduction. Firenze: Angelo Pontecorboli Editore (p. 62)
2	Franco Celada (2005): Foreword. In: Laurens Landeweerd—Louis-Marie Houdebine—Ruud Termeulen (eds) (2005): BioTechnology Ethics. An Introduction. Firenze: Angelo Pontecorboli Editore (p. 3)
3	Laurens Landeweerd—Louis-Marie Houdebine—Ruud Termeulen (2005): Introduction. In: Laurens Landeweerd—Louis-Marie Houdebine—Ruud Termeulen (eds) (2005): BioTechnology Ethics. An Introduction. Firenze: Angelo Pontecorboli Editore (p. 6)
4	Dósa Ágnes (2004): Az orvos kártérítési felelőssége. Budapest: HVG Orac Lap és Könyvkiadó Kft.
5	Szebik Imre (2008): A biotechnológiai kutatások által felvetett etikai kérdések. In: Pörzse Gábor (2008) (szerk.): Innovációmenedzsment. Budapest: Semmelweis Kiadó. (p. 137–144)
6	Gerencsér Ákos: A humángenetikai adatok védelme. Lege Artis Medcinae (2008) 18/11:828-832.
7	Dr. Kovács József (1997): A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. Budapest: Medicina Könyvkiadó (p. 629)
8	Dr. Kovács József (1999, 2006): A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. (Második, átdolgozott kiadás) Budapest: Medicina Könyvkiadó (p. 641)
9	Dr. Kovács József: Bioetikai kérdések a pszichiátriában és a pszichoterápiában. Budapest, 2007. Medicina könyvkiadó (p. 677) (Szakkönyv) Teljes terjedelemben ingyenesen elérhető a következő internet-címen: http://real-d.mtak.hu/347/

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero