Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Transzgenezis

Transzgénikus organizmus az, amely olyan genetikai információkat hordoz és expresszál amelyek természetes körülmények között az adott fajban nem találhatók meg.1 A „természetes körülmények” itt azt jelenti, hogy ezek a gének emberi beavatkozás hiányában nem lennének megtalálhatók az adott fajban. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy bizonyos körülmények között természetes úton is végbemennek transzgénikus változások. A vírusok átvisznek bizonyos géneket a megfertőzött szervezetbe2 és a baktériumok természetes DNS cseréje szintén ismert jelenség. Ahogy majd később látni fogjuk ebben a fejezetben, ezt a tényt gyakran említik a transzgénikus beavatkozások igazolása céljából.

A kutatók által mesterségesen és szándékosan létrehozott transzgénikus organizmusok sokak szerint óriási lehetőségeket kínálnak az emberiség számára. A transzgenezis legfőbb céljai és felhasználási területei az emberi egészség javítása, a kereskedelmi felhasználás és a természettudományos ismeretszerzés. 3

1. Az emberi egészség javítását segítő alkalmazások

Nagy számban készülnek kutatási céllal humán egészségügyi problémákat és betegségeket modellező organizmusok. Példa erre az „onkomouse”, az emberekben rákot okozó gént tartalmazó egér. Ezt az egeret kifejezetten az emberben rákot okozó gének hordozására „tervezték”. Ezeket a kutatási célokat szolgáló állatokat különböző készítmények, illetve terápiás és preventív eljárások tesztelésére használják. A transzgenikus állatokat nagyon hasznosnak tartják a kutatásban, mivel segítenek a betegségek kórtanának megértésében. Számos ismétlődő beavatkozás tesztelhető rajtuk, így az embereket meg lehet óvni a kockázatoktól és terhektől. Sokféle egyéb súlyos betegséget modelleznek egerekkel. Ezek közé tartozik az „Alzheimer-egér“, „asthma-egér”, „CF-egér” (a cisztás fibrózis génjét hordozó egér), az emberi sarlósejtes anémia génjét hordozó egér, és humán immunbetegségeket (pl. AIDS) hordozó egér.

2. Kereskedelmi felhasználás

A transzgenikus organizmusok előállításának nagy jelentősége van a biotechnológia fejlődésében. Emberi géneket ültetnek baktériumokba (például Escherichia Coliba) s ezáltal humán fehérjék és más humán molekulák (például inzulin, véralvadási faktorok, interferon, interleukinok, növekedési hormon, erythropoetin, szövet plazminogén aktivátor) előállítása válik lehetővé4. A transzgenikus gombákból penicillin és más antibiotikumok készülnek, míg ipari felhasználásuk szintén jelentős – élelmiszeradalékok, bor és sör előállításhoz szükséges enzimek készülnek belőlük. Transzgenikus terményeket széles körben használnak a mezőgazdaságban is.

3. Természettudományos ismeretszerzés

A transzgénikus egér humán patológiai és gyógyszerkutatási, illetve egyéb preventív vagy terápiás céllal történő felhasználása mellett többek között fejlődésbiológusok, neurobiológusok, ökológusok is széles körben használják a transzgenezis technikáját.

1	Donnelley, S. McCarthy, C.R. Singleton, R. Jr. The Brave New World of Animal Biotechnology. Hastings Center Report Special Supplement, 24(1): S1-29, 1994
2	Donnelley, S. McCarthy, C.R. Singleton, R. Jr. The Brave New World of Animal Biotechnology. Hastings Center Report Special Supplement, 24(1): S1-29, 1994
3	Donnelley, S. McCarthy, C.R. Singleton, R. Jr. The Brave New World of Animal Biotechnology. Hastings Center Report Special Supplement, 24(1): S1-29, 1994
4	Macer, D.R. J Shaping Genes: Ethics, Law and Science of Using New Genetic Technology in Medicine and Agriculture. Eubios Institute, 1990.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero