Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A fajok közötti határok átlépése

A másik fontos etikai kérdés, amelyet érdemes megvizsgálnunk annak a kérdése, hogy vajon morális szempontból megengedhető-e a faji határok figyelmen kívül hagyása? Más szóval a faji határok vajon erkölcsi határokat is jelentenek-e egyben? Alapvetően az ember/állat határvonal átlépésének kérdéseit elemezzük e helyen, az állatok és növények kapcsán a faji határokat a különböző emberi tevékenységek során számos esetben átlépték már (állattenyésztés, növénytermelés), s amennyiben feltesszük, hogy ezek a cselekedetek morális szempontból megfelelő feltételek teljesülése esetén (például az állatok szenvedésének minimalizálása) elfogadhatóak, akkor ökológiai károkozás hiányában a faji határok átlépése állatok és növények esetében elfogadhatónak tűnik.

Két fő érvelés létezik, amely a transzgenikus beavatkozások betiltása ellen szól. Az első kérdés a faj, mint részben önkényes kategória fogalmához kapcsolódik.1 Már Darwin is megemlíti, hogy a faj, mint terminológia véletlenszerűen lett meghatározva „[...] a kényelem kedvéért olyan egyének csoportjára vonatkozóan, akik közeli hasonlóságot mutatnak egymással [...].”2

A másik érvelés azért fogadja el a transzgénikus beavatkozásokat, mert a transzgenezis spontán megtörténik a természetben is. Ez a naturalista érvelés azért megkérdőjelezhető, mert vélelmezi, hogy minden, ami természetesen történik, morálisan igazolható. (Triviális illusztrációként: az emberek megölése szintén elfogadható lenne, hiszen vadállatok néha megteszik ezt.)

A faj definíciójának elméleti és gyakorlati fontosságának részletes megvitatása túlmutat a transgenezis problématerületén, de itt elfogadhatjuk azt, hogy a ma élő emberi faj és az élővilág egyéb fajai között a határ kellően éles ahhoz, hogy a gyakorlatban az emberi faj a hozzá genetikailag legközelebb álló emberszabású fajoktól is megkülönböztethető legyen. Ugyanakkor plauzibilisnek tűnik az az állítás is, hogy bár fajok meghatározása bizonyos szemszögből önkényes, de a gyakorlatban sok szempontból jól használható.

1	Macer, D.R. J Shaping Genes: Ethics, Law and Science of Using New Genetic Technology in Medicine and Agriculture. Eubios Institute, 1990.
2	Darwin, C. Idézve: Donnelley, S. McCarthy, C.R. Singleton, R. Jr. The Brave New World of Animal Biotechnology. Hastings Center Report Special Supplement, 24(1): S1-29, 1994

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero