Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A genom különböző jelentése

A következő gyakorlati probléma vetődik fel a kérdés elemzése kapcsán: megindokolható-e emberi gének állatokba és állati gének emberekbe történő ültetése? A gének kapcsán létező különböző koncepciók elemzése segíthet a kérdés megválaszolásában. Az emberi genomot különbözőképpen foghatjuk fel.

A „tudományos” modell arra az érvelésre alapozna, hogy ez pusztán tudományos kérdés, kulturális és egyéb meggyőződések releváns tényezőként szóba sem kerülhetnek a transzgenezis morális státuszának meghatározása során. Bár sokat tudunk a humán genom egyedi génjeiről és a különböző funkciókat ellátó gének közötti helyi interakcióról, el kell elismernünk, hogy a szervezet egészét illető en túl keveset tudunk a mintegy 30 ezer génről és az általuk kódolt emberi fehérjékről ahhoz, hogy egy állati eredetű gén emberbe történő beültetésének hatásait pontosan meg lehessen határozni. Ez azt jelenti, hogy rendelkezhetünk ugyan egy adott ártalmas génre és az általa okozott bizonyos anomáliákra vonatkozó ismeretekkel, de keveset tudunk olyan összetett emberi tulajdonságok szabályozásáról, mint a kognitív, vagy az affektív képességek. Ez a megfigyelés hasonlít ahhoz, amelyet az mtDNS szerepére vonatkozóan a génterápiáról szóló fejezetben említettünk. Mindemellett, ahogy majd bemutatásra kerül, a transzgenezis morális státuszára vonatkozó ítéletünk igenis magában foglal az emberi genom összetettségére vonatkozó meggyőződéseket.

A humán genom akár láncnak is tekinthető. Ezzel az analógiával élve, akármelyik láncszemet is ragadjuk meg, a teljes láncot megragadtuk. Következésképpen mindegy, hogy a humán genom melyik részéről vagy génjéről van is szó, minden egyes egység része az emberi szervezetnek, s emberinek tekintendő.

Két tény azonban úgy tűnik, hogy ellentmond ennek a modellnek. Először is, csupán egy százaléknyi különbség van az emberi genom és a főemlősök genomja között. Következésképpen nehéz lenne azt állítani, hogy a mi génállományunk kizárólag emberi géneket tartalmaz. Másodsorban ennek a modellnek a következetes elfogadása gyakorlati veszteséghez vezet, mivel le kellene mondanunk például a bakteriális inzulintermelésről, és más terápiás termékekről. Ahogy a későbbiekben bemutatásra kerül majd, morális szempontból van néhány bizonyíték arra, hogy az emberi genom sértetlen entitásként kezelendő.

A genom egy másik modellje a „megszentelt” DNS vagy a „Szent Grál” lehet. Ez a modell azt sugallja, hogy a gének egészségünk, életünk és sorsunk végső meghatározó tényezői. A megszenteltség azt jelentheti, hogy a genom a lélek modern metaforája.1 Ez a modell sok azonosságot mutat a genetikai determinizmussal. A gének azért szentek, mert ők alkotják az (emberi) élet lényegét. A transzgénikus beavatkozások erkölcsösségét illetően ez a modell elutasító választ ad: a szentség jelentheti azt, hogy az emberi genom érinthetetlen, nem lehet belekontárkodni. Másrészről viszont mivel determinálja az emberi életet, indokolt lehet hibáinak kijavítása, ha ez egyén gyógyítása miatt szükségesnek tűnik.

Gondolkozhatunk a genomról úgy, mint egy könyvben található szövegről. Olvashatjuk úgy a szavakat és mondatokat, ahogy le vannak írva. Lehet néhány kapcsolódás (kereszthivatkozás) a szövegben, azonban minden mondatnak van jelentése, mindegyik bekezdés és fejezet értelmes egységet alkot. Néhány bekezdés kihagyható anélkül, hogy elveszne a teljes szöveg üzenete, de ezek a kihagyások korlátozva vannak, amikor a teljes szövegösszefüggést meg kell tartani. Morális szempontból vizsgálva az ember nem semmisül meg, ha a „szöveg” vagy genom kismértékben megváltozik. Komolyabb változtatások azonban egy teljesen új „könyv” vagy faj létrejöttét eredményezhetik.

A genom tekinthető gépnek. Alkatrészei éppúgy kicserélhetők, mint egy autóé. Az egységek fejleszthetőek és kiegészíthetőek az autó egészének minőségi javítása érdekében. Ez az elgondolás erkölcsi szempontból nem emel kifogást a transzgenezis, vagy a genetikai módosítás ellen, ha a beavatkozás biztonságos. Az elgondolás érvényessége természetesen megkérdőjelezhető, hiszen egy-egy gén cseréje megváltoztathatja az ember alapvető tulajdonságait is, azaz önazonosságát is befolyásolhatja.

1	Nelkin, D. The DNA mystique: the gene as a cultural icon. W.H. Freeman and Company, 1995.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero