Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Hol húzzuk meg a határvonalat?

A fenti gondolatok talán közelebb visznek minket a transzgénikus emberek létrehozásának etikai megítéléséhez. Az állati gének emberekbe történő beültetése (amely egyelőre valószínűtlennek tűnő tudományos és orvosi cél) nem csupán a faji határok átlépésével kapcsolatos aggodalmak, hanem tudományos és orvosi bizonytalanság miatt is kétséges. Kérdés az, hogy a beavatkozás komplexitása és következményeinek bizonytalansága elegendő indok-e már önmagában ahhoz, hogy leállítsunk bármilyen transzgenikus beavatkozást. A csírasejtes génterápia kapcsán elemzett „kibontakozó összetettséggel” (unfolding complexity) kapcsolatos, a genetikai fejezetben felvetett érvelés itt is elgondolkodtató, hisz esetünkben is az elégtelen tudományos ismeretek és az összetettség együtt jelentik a problémát.

Az emberi gének állatokba történő beültetése sokkal valószínűbb. Míg egyetlen gén beillesztése nem tűnik kifogásolhatónak nem csupán az ezt a technikát alkalmazó jelenleg használatos eljárások hasznossága miatt, hanem azért sem, mert egyetlen gén nem tűnik elegendőnek egy baktérium, vagy egy emlős „humanizálásához”.

A xenotranszplantáció még összetettebb kérdéseket vet fel a transzgenezist illetően. Az eljárás hatásfoka sokkal nagyobb lehet ha a donor állat rendelkezik olyan génekkel, amelyek megakadályozzák a kilökődést. Erre irányuló kísérleteket már végeztek.1 Humán immunrendszerrel rendelkező állatokat állíthatunk elő esetleg a jövőben. Sokkal több emberi gén kerül ezért majd beültetésre az állati genomba azzal a céllal, hogy megközelítsük az emberi immunrendszer szerkezetét. Feltehetnénk a kérdést, hogy hol kellene meghúznunk a határvonalat? A Parkinson kórban szenvedő betegek számára, akiknek idegszövetre lenne szükségük, a gyógyítás legegyszerűbb módja az lenne, ha transzgenikus állatokból nyernénk szöveteket a számukra. Elő kellene ezért állítanunk olyan állatokat is, akik emberi központi idegrendszerrel rendelkeznek?

1	Schmoeckel M, Nollert G, Shahmohammadi M, Müller-Höcker J, Young VK, Kasper-König W, White DJG, Hammer C, Reichart B. Transgenic Human Decay Accelerating Factor Makes Normal Pigs Function as a Concordant Species. Journal of Heart and Lung Transplantation 16 (7), July 1997.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero