Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A biotechnológiai találmányok fajtái

Első megközelítésként azt mondhatnánk, hogy biotechnológiai találmánynak azok a találmányok nevezhetők, melyek élő szervezetre vagy élő szervezetből izolált termékre vonatkoznak.1 Ezt a definíciót azonban pontosíthatjuk a következőképpen: biotechnológiai találmánynak tekinthető minden olyan találmány, mely jól meghatározott élő szervezetre, azon végzett, azt alkalmazó vagy azt eredményező eljárásra, illetve abból izolált termékre vonatkozik.2

A biotechnológiai találmányok – más ipari találmányokhoz hasonlóan – lehetnek termékek, eljárások, alkalmazások és berendezések.3 A biotechnológiai termék kategóriájába sokminden beletartozik; néhány példa:

a genetikai anyag bizonyos részei (DNS szekvenciák);
- génnél kisebb DNS szakaszok (pl. betegségek hátterében álló mutációk és polimorfizmusok, vagyis olyan genetikai különbségek, melyek nincsenek kapcsolatban betegségekkel);
- teljes gének, illetve ezek részei (pl. exonok, szabályozó elemek);
- génnél nagyobb DNS szakaszok;
teljes genomok;
különböző célból (pl. klónozás, fehérjék termeltetése) létrehozott vektorok;
mesterséges kromoszómák;
fehérjék;
sejtek és sejtvonalak;
mikroorganizmusok;
genetikailag módosított növények és állatok.4

Azokat a szabadalmakat, melyek fehérjékre vagy a genetikai anyag valamilyen formájára vonatkoznak, az egyszerűség kedvéért a továbbiakban genetikai szabadalmaknak fogjuk nevezni.

A biotechnológiai termék lényegét jelentő genetikai anyaggal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a szabadalmi oltalom minden olyan biológiai anyagra kiterjed, melyet a szabadalmi oltalomban részesült anyag sokszorozásával vagy szaporításával állítanak elő, és rendelkezik a kiindulási anyag specifikus jellemzőivel. Továbbá, egy genetikai információt tartalmazó termék szabadalmi oltalma az összes olyan anyagra kiterjed, mely a genetikai információt magában hordozza.5

Biotechnológiai eljárásnak azok az eljárások tekinthetők, amelyeknek legalább egy, az eljárást meghatározó, lényeges és nélkülözhetetlen jellemzője biotechnológiai (például mikrobiológiai vagy géntechnológiai) eljárási lépés. Ebben az esetben a szabadalmi oltalom nemcsak magát az eljárást foglalja magába, hanem kiterjed az eljárással előállítotttermékre, valamint az eljárással előállított termék sokszorozásával vagy szaporításával kapott termékre is.6 A biotechnológiai alkalmazások lényegében a biotechnológiai eljárások speciális fajtái. Az alkalmazás jelentheti azt, hogy egy új terméket ismert területen alkalmaznak, de azt is, hogy egy ismert terméket új területen használnak fel.7 Példák a biotechnológiai eljárásokra és alkalmazásokra:

valaminek (például egy mikroorganizmusnak vagy valamilyen genetikai anyagnak) az előállítására szolgáló eljárás;
izolálási eljárások (pl. mikroorganizmusok vagy biológiailag aktív anyagok izolálási módszerei);
mutációk létrehozására szolgáló eljárások;
azok a módszerek, melyekkel élőlényekbe DNS-t lehet bejuttatni;
diagnosztikai eljárások (pl. mutációk kimutatása);
biotechnológiai eljárással előállított fehérjék terápiás alkalmazása;
génterápia;
gyógyászati vagy ipari szempontból hasznos anyagok termeltetése genetikailag módosított növényekkel és állatokkal;
biotechnológiai eljárással létrehozott mikroorganizmusok használata a szennyvíztisztításban.8

A biotechnológiai találmányok utolsó típusa, a biotechnológiai berendezések a biotechnológiai termékek sajátos eseteinek is tekinthetők. Ilyen berendezésre jó példa a génpuska. A génpuskát a növények genetikai módosítására használják: arra szolgál, hogy DNS-t juttassanak be a növényi sejtekbe. További példákat szolgáltatnak azok a berendezések, melyeket biológiai törvényszerűségeket alapul véve fejlesztettek ki, és az analitika vagy a diagnosztika területén alkalmaznak.9

Bár a fejezet további részében elsősorban a genetikai szabadalmakkal kapcsolatos etikai kérdések kerülnek bemutatásra, érdemes példaként részletesebben azt is bemutatni, hogy őssejtek esetén milyen szabadalmak fordulnak elő:10

eljárások
- őssejtek izolálása embrióból vagy szövetből (az első esetben embrionális őssejteket nyernek, a második esetben szöveti őssejteket)
- őssejtek feldúsítása egy sejtkeverékben
- őssejtek tenyésztése
- őssejtek genetikai módosítása
- őssejtek differenciáltatása (különböző sejttípusok (például ideg- vagy izomsejtek) létrehozása őssejtekből)
- szöveti őssejtek átalakítása: korlátozott fejlődési képességű sejtekből nagyobb fejlődési képességgel rendelkező sejtek létrehozása
- szöveti őssejtek átalakítása: olyan sejttípusok létrehozása, melyek normális körülmények között az adott őssejtből nem alakulnának ki (transzdifferenciáció)
- embriók létrehozása klónozással – őssejtek kinyerése céljából
- embriók létrehozása partenogenezissel (szűznemzéssel, azaz megtermékenyítés nélkül) – őssejtek kinyerése céljából
- testi sejtek őssejtekké történő átalakítása
termékek
- őssejtek
- őssejtvonalak
- differenciálódott őssejtek
- genetikailag módosított őssejtek

1	Yeats, S. (1996): Az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlata a biotechnológia területén. Iparjogvédelmi Szemle 101/1: 34–41
2	Petzné Stifter, M. (2001): A biotechnológiai találmányok kategóriái és azok jogi oltalma. In: Név nélkül: Biotechnológiai találmányok oltalma (Iparjogvédelmi tanulmányok). Budapest, Magyar Szabadalmi Hivatal, 19–30. oldal; 22. oldal
3	Petzné Stifter, M. (2001): A biotechnológiai találmányok kategóriái és azok jogi oltalma. In: Név nélkül: Biotechnológiai találmányok oltalma (Iparjogvédelmi tanulmányok). Budapest, Magyar Szabadalmi Hivatal, 19–30. oldal; 19. oldal
4	Petzné Stifter, M. (2001): A biotechnológiai találmányok kategóriái és azok jogi oltalma. In: Név nélkül: Biotechnológiai találmányok oltalma (Iparjogvédelmi tanulmányok). Budapest, Magyar Szabadalmi Hivatal, 19–30. oldal; 22–26. oldal; és Nuffield Council on Bioethics (2002): The ethics of patenting DNA – a discussion paper; p. 25 (Box 3.1).
5	Petzné Stifter, M. (2001): A biotechnológiai találmányok kategóriái és azok jogi oltalma. In: Név nélkül: Biotechnológiai találmányok oltalma (Iparjogvédelmi tanulmányok). Budapest, Magyar Szabadalmi Hivatal, 19–30. oldal; 22. oldal.
6	Petzné Stifter, M. (2001): A biotechnológiai találmányok kategóriái és azok jogi oltalma. In: Név nélkül: Biotechnológiai találmányok oltalma (Iparjogvédelmi tanulmányok). Budapest, Magyar Szabadalmi Hivatal, 19–30. oldal; 26. oldal.
7	Petzné Stifter, M. (2001): A biotechnológiai találmányok kategóriái és azok jogi oltalma. In: Név nélkül: Biotechnológiai találmányok oltalma (Iparjogvédelmi tanulmányok). Budapest, Magyar Szabadalmi Hivatal, 19–30. oldal; 29. oldal
8	Petzné Stifter, M. (2001): A biotechnológiai találmányok kategóriái és azok jogi oltalma. In: Név nélkül: Biotechnológiai találmányok oltalma (Iparjogvédelmi tanulmányok). Budapest, Magyar Szabadalmi Hivatal, 19–30. oldal; 26–30. oldal
9	Petzné Stifter, M. (2001): A biotechnológiai találmányok kategóriái és azok jogi oltalma. In: Név nélkül: Biotechnológiai találmányok oltalma (Iparjogvédelmi tanulmányok). Budapest, Magyar Szabadalmi Hivatal, 19–30. oldal; 30. oldal
10	The European Group on Ethics in Science and New Technologies (2002): Ethical aspects of patenting inventions involving human stem cells (Opinion N° 16); pp. 10–11.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero