Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A harmadik állítás: a genetikai szabadalmak megadásának károsak a következményei1

Egy etikai vita során – legyen szó bármilyen kérdésről – gyakran alkalmaznak következményeken alapuló érveket és ellenérveket. Nincs ez másképp a genetikai szabadalmakkal kapcsolatban sem, mert vannak olyanok, akik a kedvezőtlen következményekre hivatkozva az ilyen szabadalmak ellen érvelnek, míg mások – épp ellenkezőleg – a genetikai szabadalmak megadásának jótékony hatásai miatt az ilyen szabadalmak mellett érvelnek. A továbbiakban először áttekintjük a negatív következményeken alapuló ellenvetéseket, valamint azt, hogy milyen megoldások állnak rendelkezésre e negatív következmények elkerülésére. Végül pedig megvizsgáljuk a szabadalmak megadása mellett szóló pozitív következményeket.

Sokan azért utasítják el a genetikai szabadalmakat, mert véleményük szerint az ilyen jellegű szabadalmak megadása kedvezőtlenül befolyásolhatja a tudományos kutatást és az egészségügyi ellátást. Az ellenzők konkrétan a következő problémákra szoktak rámutatni:

a genetikai szabadalmak akadályozhatják
- a genetikai tesztek alkalmazását (a genetikai diagnózist és szűrést) az egészségügyi ellátás során – főképp azok megdrágításával;
- a genetikai tesztek továbbfejlesztését (például egy mutáció pontos gyakoriságának megállapítását vagy új mutációk megtalálását)
- a betegségek hátterében álló genetikai tényezők kutatását;
- a farmakogenetikai vizsgálatokat;
- a genetikai terápiák kidolgozását;
a genetikai szabadalmak alááshatják egy adott diagnosztikai eljárás megbízhatóságát is, mert az anyagi érdekeltség arra késztetheti a szabadalom tulajdonosát, hogy törekedjen arra, hogy az általa felfedezett gént a lehető leghamarabb a gyakorlatban is alkalmazzák diagnosztikai célokra; ha viszont a gyakorlati alkalmazás túl korán történik, lehet, hogy nem áll elegendő információ rendelkezésre ahhoz, hogy a diagnosztika eljárás megbízhatóságát megfelelően kiértékeljék.

Az imént felsorolt problémák hátterében a genetikai szabadalmak megadásakor követett gyakorlat következő elemei állnak:

a genetikai szabadalmak túl széleskörűek;
a genetikai szabadalmak monopóliumot biztosítanak a szabadalom jogosultjának, mert lehetővé teszik, hogy mindenki mást kizárva a szabadalom tulajdonosa kizárólagosan hasznosíthassa a találmányát, ezáltal megnehezítve a független kutatásokat és vizsgálatokat;
még abban az esetben is, amikor a szabadalom jogosultja nem kíván másokat teljesen kizárni a találmánya hasznosításából, problémát jelenthet, hogy másoknak túl nagy díjat kellene fizetni a találmány hasznosításáért, ami szintén azzal a következménnyel járhat, hogy a független kutatások és vizsgálatok lehetősége csökken.

Ezek a tényezők – együttesen – könnyen eredményezhetik azt, hogy a genetikai szabadalmak – akadályozva a meglevő genetikai ismereteink széleskörű alkalmazását – kedvezőtlen hatást gyakorolnak a további tudományos kutatásra és az egészségügyi ellátásra.

További problémát jelent az alternatívák hiánya. A legtöbb találmány esetén van lehetőség arra, hogy valaki kigondoljon egy újabb, hasonló célt szolgáló találmányt, olyat, mely másfajta módon, eltérő megoldásokat alkalmazva valósítja meg lényegében ugyanazt a feladatot. Az illető ennek révén egyfelől el tudja kerülni azt, hogy megsértse valamely már létező szabadalom tulajdonosának jogait, másfelől ezáltal hozzájárul a tudományos és műszaki fejlődéshez is. Jó példát szolgáltatnak erre a különböző műszaki cikkek, hiszen a legtöbb esetben többféle különböző – eltérő előnyös és hátrányos tulajdonságokkal rendelkező – modell közül választhatunk. A genetikai szabadalmak esetén viszont a szabadalmaztatott génnek nincs alternatívája a diagnózis és a terápia vonatkozásában, ezért nem kerülhetjük meg a természetben található DNS szekvenciát a vizsgálatok során. Például, ha egy genetikai teszt elvégzésekor azt szeretnénk megállapítani, hogy a vizsgált egyénnek az a génje, mely az illető betegségének hátterében állhat, hordoz-e valamilyen genetikai változást, akkor össze kell hasonlítani az egyén génjét a normális génnel, ami azonban nehézségekbe ütközhet, ha a gén szekvenciáját szabadalom védi.2 Ez pedig azért különösen problematikus, mert a legtöbb műszaki cikkel ellentétben, melyek leginkább kényelmi célokat szolgálnak, a genetikai vizsgálatok hozzáférhetősége, elvégezhetősége alapvető fontosságú az emberek számára, mivel ezek a vizsgálatok általában jelentős egészségügyi problémák megoldását teszik lehetővé.

A kedvezőtlen következmények elkerülésének lehetőségei.3 Több olyan megoldás is van, melynek segítségével megpróbálják elkerülni a szabadalmak megadásából eredő negatív következményeket. Ezek közé tartozik például a kutatási kivétel (research exemption), a szabadalmi kényszerengedély és a közös szabadalom-állomány (patent pool).

Kutatási kivétel.4 Ha elfogadjuk, hogy bizonyos tevékenységek nem sértik a szabadalmas joga it, ez lehetőséget termet arra, hogy egy szabadalmaztatott találmányt valaki adott célra jogsértés nélkül felhasználjon. A kutatási kivétel pontosan ezt teszi lehető. Ennek alapján ugyanis a szabadalommal együtt járó jogok nem terjednek ki arra az esetre, amikor valaki kutatási célból használ fel egy szabadalmaztatott találmányt. Ez a kivétel természetesen bármilyen jellegű kutatásra vonatkozik, nem csupán a genetikai kutatásokra.

A kutatási kivétel több ország – így Magyarország – szabadalmi törvényében is szerepel. Problémát jelent viszont, hogy a különböző országokban eltérő a kutatási kivétel értelmezése (például nem minden törvényben szerepel követelményként, hogy a kutatás végső célja nem lehet kereskedelmi jellegű). További problémát jelent az, hogy a kutatás fogalma nincs egyértelműen meghatározva, ezért a kutatási kivétel gyakorlati alkalmazása nehézkes.

Szabadalmi kényszerengedély. A szabadalmi kényszerengedély azt jelenti, hogy a kormány vagy a bíróság a szabadalmas engedélye nélkül ad felhatalmazást a találmány más vagy mások általi hasznosítására. Kényszerengedély megadására általában vagy akkor van lehetőség, ha a találmányt a szabadalom tulajdonosa nem hasznosította, vagy függő szabadalom esetén, vagyis abban az esetben, ha a szabadalmaztatott találmányt egy másik, korábbi (gátló) szabadalom megsértése nélkül nem lehetne hasznosítani. De születtek már javaslatok arra is, hogy a kényszerengedély intézményét az egészségügy területén is alkalmazzák a szabadalmak kedvezőtlen hatásainak kivédése érdekében. Sőt, néhány európai országban már konkrét lépéseket is tettek ennek megvalósítására.

Bár ilyen esetben a hasznosításért a szabadalmast megfelelő díj illeti meg, a szabadalom jogosultja mégis jobban járhat, ha maga köt hasznosítási szerződést. Egyébként már a kényszerengedély puszta lehetősége kedvező hatású lehet egy találmány hasznosítása szempontjából (például ennek következtében kevesebb lehet a hasznosításért fizetendő díj összege).

A szabadalmi kényszerengedély megadására számos ország – így Magyarország – szabadalmitörvénye lehetőséget ad. Sőt, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény utódjának tekinthető, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakeshi Egyezmény egyik melléklete, a Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szintén lehetővé teszi ennek alkalmazását.

Közös szabadalom-állomány. Egy találmány hasznosítása szempontjából nehézséget jelent, ha felhasználása több szabadalmat is érint, melyek ráadásul több szabadalmas birtokában vannak. A genetikai szabadalmak területén jól szemlélteti ezt a problémát az Aranyrizs esete. Ennek a genetikailag módosított rizsfajtának a létrehozása 70 szabadalmat érintett, melyek 32 intézmény birtokában voltak.5 A közös szabadalom-állomány erre a problémára jelenthet megoldást. A közös szabadalom-állomány két vagy több szabadalom-tulajdonos közötti olyan önkéntes megállapodás, melynek keretében létrehozzák a szabadalmaik egy közös állományát, és lehetővé teszik egymás számára találmányaik felhasználását, vagy engedélyezik valamely harmadik félnek a találmányaik hasznosítását, amennyiben az hajlandó megfizetni a szabadalmi díjat. Ez a megoldás egyfelől lehetővé teszi, hogy ne külön-külön kelljen minden egyes szabadalmassal tárgyalni és megegyezni a hasznosítás érdekében, másfelől csökkenti az ügyleti költségeket.

Az Aranyrizs jó példáként szolgál arra, hogy a genetikai szabadalmak területén ez a megoldás működőképes lehet. Ezt a rizsfajtát a létrehozói ugyanis át akarták adni a fejlődő országoknak, hogy azokban keresztezhessék azokkal a helyi fajtákkal, melyeket az adott országban fogyasztanak. Ennek érdekében sikerült hat szabadalom-tulajdonossal megállapodni arról, hogy ingyen át lehessen adni az Aranyrizst a fejlődő országoknak.

Az imént említett három megoldáson kívül további (jogi) lehetőségek is vannak a genetikai szabadalmak esetleges kedvezőtlen hatásainak kivédésére az egészségügy területén:

az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményt felváltó Marrakeshi Egyezmény egyik mellékle te, a Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól, az Európai Szabadalmi Egyezmény és az 1995-ös magyar szabadalmi törvény is úgy rendelkezik, hogy kizárhatók a szabadalmi oltalomból az emberek vagy állatok kezelésére szolgáló diagnosztikai, gyógyászati és sebészeti eljárások; fontos azonban hangsúlyozni, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény és a magyar törvény szerint ez a rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékekre nem vonatkozik;6
a Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól úgy rendelkezik, hogy kizárhatók a szabadalmi oltalomból azok a találmányok, melyek kereskedelmi hasznosítása sértené a közrendet vagy a közerkölcsöt; ebbe pedig bele kell érteni az emberi és az állati élet vagy egészség megóvását is;7
a Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól tartalmaz egy olyan általános rendelkezést is, mely szerint az egyezményt elfogadó tagok nemzeti szabályozásuk megalkotásakor és módosításakor hozhatnak olyan, a közegészség védelméhez szükséges intézkedéseket, melyek a társadalmi-gazdasági és műszaki fejlődéshez létfontosságú ágazatokban a közérdeket előmozdítják, amennyiben ezek az intézkedések a megállapodás rendelkezéseivel összhangban vannak.8 Továbbá a megállapodás lehetővé teszi a szabadalom tárgyának a jogosult engedélye nélkül történő hasznosítását (beleértve ebbe a kormány által vagy a kormány által feljogosított harmadik fél által történő hasznosítást is), ha az egyezményt elfogadó tag jogszabályai ezt lehetővé teszik. Az ilyen hasznosítás azonban csak akkor engedélyezhető, ha a hasznosítás előtt a hasznosító megkísérelte, hogy méltányos kereskedelmi feltételek mellett engedélyt szerezzen a jogosulttól, de erre vonatkozó erőfeszítései elfogadható időn belül nem jártak eredménnyel. E követelményhez azonban egyik tagnak sem kell ragaszkodnia országos szükséghelyzet, egyéb rendkívüli sürgősségi körülmény vagy közhasznú, nem kereskedelmi hasznosítás esetén.9

A szabadalmak megadása melletti érvek. Nem csak a szabadalmak ellen, hanem mellettük is lehet érvelni a következményekre hivatkozva. A következő érveket szokták felhozni a szabadalmak megadása mellett:

a szabadalmak ösztönzik a kutatási befektetéseket, ezáltal pedig az újításokat, mivel a szabadalmas a találmánya hasznosításáért szabadalmi díjat kérhet, ami lehetővé teszi a befektetés megtérülését; különösen akkor fontos ez, ha jelentős befektetésre van szükség a kutatáshoz és a fejlesztéshez
a szabadalmak révén hozzáférhetővé válik az a tudás, mely a találmány mögött rejlik, mivel egy szabadalom elfogadásának egyik feltétele az, hogy a találmányt megfelelő részletességgel leírják; ha a szabadalom nem biztosítana megfelelő védelmet egy találmány számára, a rá vonatkozó információkat ipari titokként kezelnék, és ezért nem tennék hozzáférhetővé; a tudás hozzáférhetővé válása pedig azért fontos, mert elősegíti a további tudományos és techni kai fejlődést, a megismert információk ugyanis lehetővé teszi mások számára újabb találmá nyok megalkotását.

1	Andrews, L. B. (2002): Genes and patent policy – rethinking intellectual property rights. Nature Review Genetics 3/10: 803–808.
2	Nuffield Council on Bioethics (2002): The ethics of patenting DNA – a discussion paper; p. 50 (5.12-13)
3	Van Overwalle, G., van Zimmeren, E., Verbeure, B. and Matthijs, G. (2006): Models for facilitating access to patents on genetic inventions. Nature Review Genetics 7/2: 143–148.
4	Paradise, J. and Janson, C. (2006): Decoding the research exemption. Nature Review Genetics 7/2: 148–154.
5	Potrykus, I. (2001): Golden Rice and beyond. Plant Physiology 125/3: 1157–1161; p. 1159
6	1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről; 1. C) Melléklet – Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól; 27. cikk 3. pont a); és 2007. évi CXXX. törvény az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről; Második Rész – Szabadalmi anyagi jog, I. Fejezet – Szabadalmazhatóság, 53. cikk a); és 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, I. Fejezet – A szabadalmi oltalom tárgya, 6. § (10) bekezdés – A szabadalmhoz való jog
7	1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről; 1. C) Melléklet – Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól; 27. cikk 2. pont
8	1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről; 1. C) Melléklet – Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól; 8. cikk 1. pont
9	1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről; 1. C) Melléklet – Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól; 31. cikk b) pont

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero