Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Közrend és közerkölcs

Az Egyesült Államok jogi szabályozásával ellentétben az Európai Szabadalmi Egyezmény tartalmaz egy olyan rendelkezést, mely szerint egy találmány nem szabadalmaztatható, amennyiben az a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik:1

Nem részesülhet európai szabadalmi oltalomban a találmány, ha közzététele vagy hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; a hasznosítás nem tekinthető közrendbe vagy közerkölcsbe ütközőnek pusztán azért, mert azt egyes Szerződő Államokban vagy akár mindegyikben jogszabály tiltja.2

A közrend és a közerkölcs meghatározását azonban az egyezmény nem adja meg. Az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbviteli Tanácsa az egyik döntésében azonban foglalkozott a közrend és a közerkölcs fogalmának értelmezésével. A közrend fogalma a közbiztonságot, valamint az egyén fizikai védelmét jelenti. Mivel az utóbbinak a természeti környezet védelme is részét képezi, ezért a környezetre káros találmányok – mivel az egyén biztonságát veszélyeztetik – a közrendbe való ütközés alapján nem szabadalmaztathatók. A közerkölcs fogalmát ugyanebben a döntésben úgy határozták meg, hogy az egy adott kultúrán alapuló, az ahhoz kapcsolódó társadalom által elfogadott helyes és helytelen viselkedési normák összességét jelenti. Ha tehát egy találmány nincs összhangban az európai társadalmak elfogadott magatartási normáival, mint közerkölcsbe ütköző a szabadalmazható találmányok köréből kizárható.

Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményt felváltó Marrakeshi Egyezmény egyik melléklete, a Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól is lehetőséget biztosít arra, hogy a közrendre vagy a közerkölcsre hivatkozva bizonyos találmányokat ki lehessen zárni a szabadalmi oltalomból:

Az egyezményt elfogadó Tagok kizárhatják a szabadalmi oltalomból azokat a találmányokat, amelyeknek kereskedelmi hasznosítását területükön a közrend vagy a közerkölcs megóvása érdekében meg kell akadályozni, beleértve az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség megóvását vagy a környezet komoly károsodásának elkerülését, feltéve, hogy az ilyen kizárás nem pusztán azért történik, mert a hasznosítást belső jogszabályok tiltják. 3

Bár ez az egyezmény sem határozza meg a közrend és a közerkölcs fogalmát, utal arra, hogy ez a két fogalom magába foglalja az emberi, az állati vagy a növényi élet vagy egészség megóvását, vagy a környezet komoly károsodásának elkerülését is.

Az Európai Uniónak a biotechnológiai szabadalmak jogi oltalmára vonatkozó 1998-as Irányelvében szintén szerepel, hogy a közrendbe és a közerkölcsbe való ütközés alapján bizonyos találmányok a szabadalmazhatóságból kizárhatók:

Nem szabadalmazhatóak azok a találmányok, melyek kereskedelmi hasznosítása közrendbe vagy közerkölcsbe ütközik; a hasznosítás azonban nem tekinthető közrendbe vagy közerkölcsbe ütközőnek pusztán azért, mert azt jogszabály tiltja. 4

A közrend és a közerkölcs meghatározását azonban ez a jogszabály sem adja meg, viszont felsorolja, hogy az imént idézett rendelkezés alapján mi nem szabadalmaztatható:

az ember klónozására szolgáló eljárás;
az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;
az emberi embriók felhasználása ipari vagy kereskedelmi célokra;
az állatok genetikai azonosságának módosítására szolgáló azon eljárások, melyek az állatoknak valószínűleg anélkül okoznak szenvedést, hogy bármilyen jelentős gyógyászati hasznot nyújtanának az emberek vagy az állatok számára, valamint az ilyen eljárásokkal létrehozott állatok.5

Ugyanezeket sorolja fel az Európai Szabadalmi Egyezmény Végrehajtási Szabályzata is, amikor a szabadalmaztathatóság alóli kivételekről rendelkezik.6

1	European Patent Office (2007): Convention on the Grant of European Patents (European Patent Convention (EPC), 13th edition, 1 July 2007); Article 53 (a)
2	2007. évi CXXX. törvény az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről; 53. cikk a) pont
3	1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről; 1. C) Melléklet – Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól; 27. cikk 2. pont
4	Az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról; 1. Fejezet – Szabadalmazhatóság, 6. cikk (1) bekezdés
5	Az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról; 1. Fejezet – Szabadalmazhatóság, 6. cikk (2) bekezdés
6	319/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat kihirdetéséről; Második Rész – Végrehajtási szabályok az Egyezmény második részéhez, V. Fejezet – Biotechnológiai találmányok, 28. Szabály – Kivételek a szabadalmazhatóság alól

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero