Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Szabadalmaztathatóság

Szabadalmaztatható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. De nem minősül találmánynak:

a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
az esztétikai alkotás;
a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program;
az információk megjelenítése.

Az imént felsoroltak szabadalmazhatósága azonban csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minőségükben igénylik.1

Egy találmány akkor is szabadalmaztatható, ha biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak (biotechnológiai találmány; biológiai anyagnak minősül bármely olyan – genetikai információt tartalmazó – anyag, amely önmagában képes a szaporodásra vagy biológiai rendszerben szaporítható). Ezen kívül találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással előállított biológiai anyag akkor is, ha az a természetben korábban már előfordult. Azonban az emberi test kialakulásának és fejlődésének semelyik szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány tárgya, mint ahogy az emberi test bármely részének puszta felfedezése sem, ideértve valamely gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának felfedezését is. De az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész, ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, szabadalmazható találmány tárgya lehet akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló rész szerkezetével.2

Ha egy találmány megfelel a törvényben előírt feltételeknek, akkor arra szabadalmat kell adni. De – mint láttuk – bizonyos találmányok még akkor sem részesülhetnek szabadalmi oltalomban, ha megfelelnek a törvényi feltételeknek. Ilyen eset az, ha a találmány gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll. Ez alapján – megfelelve az EU szabályozásnak – nem részesülhet szabadalmi oltalomban Magyarországon sem:

az ember klónozására szolgáló eljárás;
az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;
az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra;
az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára, valamint az ilyen eljárással létrejövő állat.3

Továbbá nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban4:

a növény- és állatfajták; a növényekre vagy állatokra vonatkozó találmány abban az esetben mégis szabadalmi oltalomban részesülhet, ha műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy állatfajtára;
a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások (a növények vagy állatok előállítására szolgáló eljárás akkor tekinthető lényegében biológiai eljárásnak, ha egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll); ez a rendelkezés ugyanakkor nem érinti azoknak a találmányoknak a szabadalmazhatóságát, amelyek mikrobiológiai vagy más műszaki eljárásra vagy ilyen eljárással előállított termékre vonatkoznak (mikrobiológiainak az az eljárás tekinthető, amelyet mikrobiológiai anyag felhasználásával vagy ilyen anyagon hajtanak végre, vagy amely mikrobiológiai anyagot eredményez).

Ezen kívül nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. Ez a rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékekre azonban nem vonatkozik.5

Bár a növényfajták szabadalmi oltalomban nem részesülhetnek, fajtaoltalom adható rájuk.6 Egy növényfajta akkor részesülhet fajtaoltalomban, ha:

megkülönböztethető; egy növényfajta akkor minősül megkülönböztethetőnek, ha adott genotípusból vagy genotípusok kombinációjából kifejeződött jellemzőiben határozottan eltér bármely más, az elsőbbség napján közismert fajtától (egy növényfajta közismert, ha már növényfajta-oltalom tárgya volt vagy növényfajta-oltalomra vonatkozó hivatalos nyilvántartásba vették, illetve ha növényfajta-oltalom megadása vagy állami elismerés céljából bejelentést nyújtottak be rá – feltéve, hogy a bejelentés a növényfajta-oltalom megadását vagy a fajtának a hivatalos nyilvántartásba történő bejegyzését eredményezi);
egynemű; egy növényfajta akkor minősül egyneműnek, ha egyedei a megkülönböztethetőségi vizsgálatnál alapul vett, illetve a fajtaleírásbanszereplő jellemzőikben azonosak, figyelembe véve azokat a változásokat, melyek bekövetkezésére a szaporítás sajátosságai alapján számítani lehet;
állandó; egy növényfajta akkor minősül állandónak, ha egyedeinek a megkülönböztethetőségi vizsgálatnál figyelembe vett, illetve a fajtaleírásban szereplő jellemzői ismételt szaporítás után, vagy meghatározott szaporítási ciklus végén változatlanok maradnak.
új; egy növényfajta akkor minősül újnak, ha a nemesítő (vagy jogutódja, vagy bárki más az ő hozzájárulásával) a növényfajta szaporítóanyagát vagy terményét hasznosítás céljából nem adta el, vagy a növényfajtával más módon nem rendelkezett az elsőbbségi napot (a bejelentés napját) megelőző bizonyos időszaknál korábban.7

1	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, I. Fejezet – A szabadalmi oltalom tárgya, 1. § – A szabadalmazható találmány; és Az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról; I. Fejezet – Szabadalmazhatóság, 3. cikk (1) bekezdés; és 2007. évi CXXX. törvény az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről; Második Rész – Szabadalmi anyagi jog, I. Fejezet – Szabadalmazhatóság, 52. cikk – A szabadalmazható találmányok; és 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről – Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól; II. Rész – A szellemi tulajdonjogok megadásának, terjedelmének és felhasználásának alapkövetelményei, 5. Fejezet – Szabadalmak, 27. cikk 1. pont – Szabadalmazható találmány
2	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, I. Fejezet – A szabadalmi oltalom tárgya, 5/A. § – A szabadalmazható biotechnológiai találmány; és Az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról; I. Fejezet – Szabadalmazhatóság, 2. cikk (1) bekezdés a) pont, 3. cikk (2) bekezdés és 5. cikk (1) és (2) bekezdés; és 319/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat kihirdetéséről; Második Rész – Végrehajtási szabályok az Egyezmény második részéhez, V. Fejezet – Biotechnológiai találmányok, 26. Szabály (2) és (3) bekezdés – Általános rendelkezések és fogalommeghatározások, 27. Szabály a) pont – A szabadalmazható biotechnológiai találmány és 29. Szabály (1) és (2) bekezdés – Az emberi test és részei
3	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, I. Fejezet – A szabadalmi oltalom tárgya, 6. § (1-3) bekezdések – A szabadalmhoz való jog; és Az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról; I. Fejezet – Szabadalmazhatóság, 6. cikk; és 2007. évi CXXX. törvény az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről; Második Rész – Szabadalmi anyagi jog, I. Fejezet – Szabadalmazhatóság, 53. cikk a) pont– A szabadalmi oltalomból kizárt találmányok; és 319/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat kihirdetéséről; Második Rész – Végrehajtási szabályok az Egyezmény második részéhez, V. Fejezet – Biotechnológiai találmányok, 28. Szabály – Kivételek a szabadalmazhatóság alól; és 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről – Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól; II. Rész – A szellemi tulajdonjogok megadásának, terjedelmének és felhasználásának alapkövetelményei, 5. Fejezet – Szabadalmak, 27. cikk 2. pont – Szabadalmazható találmány
4	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, I. Fejezet – A szabadalmi oltalom tárgya, 6. § (4-5) és (7-9) bekezdések – A szabadalmhoz való jog; és Az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról; I. Fejezet – Szabadalmazhatóság, 2. cikk (1) bekezdés b) pont, 2 cikk (2) bekezdés és 4. cikk; és 2007. évi CXXX. törvény az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről; Második Rész – Szabadalmi anyagi jog, I. Fejezet – Szabadalmazhatóság, 53. cikk b) pont – A szabadalmi oltalomból kizárt találmányok; és 319/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat kihirdetéséről; Második Rész – Végrehajtási szabályok az Egyezmény második részéhez, V. Fejezet – Biotechnológiai találmányok, 27. Szabály b) és c) pont – A szabadalmazható biotechnológiai találmány; és 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről – Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól; II. Rész – A szellemi tulajdonjogok megadásának, terjedelmének és felhasználásának alapkövetelményei, 5. Fejezet – Szabadalmak, 27. cikk 3. b) pont – Szabadalmazható találmány
5	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, I. Fejezet – A szabadalmi oltalom tárgya, 6. § (10) bekezdés – A szabadalomhoz való jog; és 2007. évi CXXX. törvény az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről; Második Rész – Szabadalmi anyagi jog, I. Fejezet – Szabadalmazhatóság, 53. cikk c) pont – A szabadalmi oltalomból kizárt találmányok; és 319/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat kihirdetéséről; Második Rész – Végrehajtási szabályok az Egyezmény második részéhez, V. Fejezet – Biotechnológiai találmányok, 26. Szabály (5) és (6) bekezdés – Általános rendelkezések és fogalommeghatározások; és 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről – Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól; II. Rész – A szellemi tulajdonjogok megadásának, terjedelmének és felhasználásának alapkövetelményei, 5. Fejezet – Szabadalmak, 27. cikk 3. a) pont – Szabadalmazható találmány
6	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, I. Fejezet – A szabadalmi oltalom tárgya, 6. § (6) bekezdés – A szabadalmhoz való jog
7	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Ötödik Rész – A növényfajták oltalma, XIII. Fejezet – A növényfajta és a növényfajta-oltalom, 106. § (1) és (3-6) bekezdések – A növényfajta oltalom tárgya

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero