Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Újdonság, feltalálói tevékenység, alkalmazhatóság

Mikor tekinthető egy találmány újnak, feltalálói tevékenységen alapulónak, valamint iparilag alkalmazhatónak:1

új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához; a technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli vagy szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel (használat) útján vagy bármilyen más módon bárki (vagy a nyilvánosság) számára hozzáférhetővé vált;
feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló;
iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezőgazdaság valamely ágában előállítható, illetve használható.

A szabadalom megadásának szintén feltétele a találmány megfelelő leírása vagy feltárása: a szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel (egyértelműen és teljeskörűen) kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani. Biotechnológiai találmány esetén ez a következőket jelenti:

a gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának ipari alkalmazhatóságát is fel kell tárni a szabadalmi bejelentésben;
biológiai anyag esetén olykor nehézséget jelent a találmány megfelelő leírása vagy feltárása; ez a probléma azonban a biológiai anyag letétbe helyezésével orvosolható; ha tehát a találmány tárgya a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyag vagy annak alkalmazása, és a találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel oly módon, hogy annak alapján szakember azt meg tudja valósítani, a találmány akkor tekinthető mégis feltártnak, (I) ha a biológiai anyagot a meghatározott feltételeknek eleget téve letétbe helyezték, (II) ha a benyújtott bejelentés tartalmaz minden lényeges információt, mely a letétbe helyezett biológiai anyag jellemzőiről a bejelentő rendelkezésére áll, és (III) ha a bejelentésben feltüntetik a letéteményes szerv nevét és a letétbe helyezési számot.2

A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, de a közzététellel keletkező oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentő a találmányra szabadalmat kap.3 A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart. A növényfajta-oltalom időtartama kicsit hosszabb, mert a végleges növényfajta-oltalom a megadástól számítva általában huszonöt – szőlők és fák esetében azonban harminc – évig tart.4

1	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, I. Fejezet – A szabadalmi oltalom tárgya, 2. § (1) és (2) bekezdés – Újdonság, 4. § (1) bekezdés – Feltalálói tevékenység, 5. § – Ipari alkalmazhatóság; és 2007. évi CXXX. törvény az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről; Második Rész – Szabadalmi anyagi jog, I. Fejezet – Szabadalmazhatóság, 54. cikk (1) és (2) bekezdés – Újdonság; 56. cikk – Feltalálói tevékenység; 57. cikk – Ipari alkalmazhatóság
2	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Második Rész – A Magyar Szabadalmi Hivatal eljárása szabadalmi ügyekben, IX. Fejezet – A szabadalom megadására irányuló eljárás, 60. § (1) és (2) bekezdés – A találmány feltárása, az igénypont és a kivonat; és 2007. évi CXXX. törvény az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről; Harmadik Rész – Az európai szabadalmi bejelentés, I. Fejezet – Az európai szabadalmi bejelentés benyújtása és kellékei, 83. cikk – A találmány feltárása; és 319/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000- ben felülvizsgált szövegéhez kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat kihirdetéséről; Második Rész – Végrehajtási szabályok az Egyezmény második részéhez, V. Fejezet – Biotechnológiai találmányok, 31. Szabály (1) a)-c) pontok – Biológiai anyag letétbe helyezése; és 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről – Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól; II. Rész – A szellemi tulajdonjogok megadásának, terjedelmének és felhasználásának alapkövetelményei, 5. Fejezet – Szabadalmak, 29. cikk 1. pont – Követelmények a szabadalom bejelentőjével szemben
3	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, II. Fejezet – A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek, 18.§–A szabadalmi oltalom keletkezése;
4	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, II. Fejezet – A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek, 22. § – A szabadalmi oltalom időtartama; és 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Ötödik Rész – A növényfajták oltalma, XIII. Fejezet – A növényfajta és a növényfajta-oltalom, 111. § – A növényfajta-oltalom időtartama; és 2007. évi CXXX. törvény az Európai Szabadalmi Egyezmény 2000-ben felülvizsgált szövegének kihirdetéséről; Második Rész – Szabadalmi anyagi jog, III. Fejezet – Az európai szabadalom és az európai szabadalmi bejelentés hatálya, 63. cikk (1) bekezdés – Az európai szabadalmi oltalom időtartama; és 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről – Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól; II. Rész – A szellemi tulajdonjogok megadásának, terjedelmének és felhasználásának alapkövetelményei, 5. Fejezet – Szabadalmak, 33. cikk – Oltalmi idő

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero