Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A szabadalom hasznosítása

A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. Ezen kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül

előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képező terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza;
használja a találmány tárgyát képező eljárást, vagy másnak az eljárást használatra ajánlja;
előállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket.

A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki

a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;
a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre;
orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre.1

A biotechnológiai találmányok sajátos jellegéből kifolyólag a kizárólagos hasznosítási jog terjedelme bővebb, mint más találmányok esetén. Ez azt jelenti, hogy ha a találmány tárgya olyan biológiai anyag, amelynek a találmány eredményeként sajátos jellemzői vannak, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kiterjed arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján a találmány tárgyát képező biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik. Ugyanez vonatkozik az eljárásokra is. Ha ugyanis a találmány tárgya olyan eljárás, amellyel a találmány eredményeként sajátos jellemzőkkel rendelkező biológiai anyag állítható elő, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagra, továbbá arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik. Végül, ha a találmány tárgya genetikai információt tartalmazó vagy abból álló termék, a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog kiterjed arra az anyagra is, amelyben a termék megtestesül, illetve amely a genetikai információt tartalmazza, és amelyben az ellátja a funkcióját. Ez alól azonban az ember kivételt jelent, mert ahogy korábban már láttuk, az emberi test kialakulásának és fejlődésének egyetlen szakaszában sem lehet szabadalmazható találmány tárgya.

Az iménti rendelkezések azonban a következő esetekben nem érvényesek:

a szabadalmi oltalomból eredő kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával forgalomba hozott biológiai anyag szaporításával vagy többszörözésével előállított biológiai anyagra, ha a szaporítás vagy a többszörözés szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amelynek céljára a biológiai anyagot forgalomba hozták – feltéve, hogy az így előállított anyagot ezt követően nem használják további szaporításra vagy többszörözésre;
ha a szabadalmas (vagy bárki más az ő kifejezett hozzájárulásával) valamely növény szaporítóanyagát gazdálkodó számára adja el, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott arra, hogy a betakarításból származó terményt saját gazdaságában szaporítás vagy többszörözés céljára felhasználhassa.
ha a szabadalmas (vagy bárki más az ő kifejezett hozzájárulásával) valamely tenyészállatot vagy egyéb állati szaporítóanyagot gazdálkodó számára ad el, azt szintén úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a szabadalmi oltalom alatt álló állatállomány mezőgazdasági célra történő felhasználására; de ez a jogosultság az állatnak vagy más állati szaporítóanyagnak a saját mezőgazdasági tevékenység céljára történő felhasználására vonatkozik, és nem terjed ki a kereskedelmi jellegű szaporító tevékenység keretében történő eladásra.2

A növényfajta-oltalom esetén is hasonló a szabályozás, mert az oltalom jogosultjának szintén kizárólagos joga van a növényfajta hasznosítására. A kizárólagos hasznosítási jog ebben az esetben azt jelenti, hogy a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül az oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagát előállítja vagy többszörözi, szaporítás céljából előkészíti, forgalomba hozatalra felajánljavagy forgalomba hozza, az országból kiviszi vagy az országba behozza, vagy ezen célok megvalósítása érdekében raktáron tartja. Ez vonatkozik az oltalom alatt álló fajta szaporítóanyagának jogosulatlan felhasználásából származó terményre is, illetve az ilyen terményből közvetlenül, a termény jogosulatlan felhasználásával előállított termékre is, ha a jogosultnak nem volt megfelelő lehetősége arra, hogy az említett szaporítóanyaggal, illetve terménnyel kapcsolatban jogait gyakorolja.

A kizárólagos hasznosítási jog a növényfajta-oltalom esetén sem terjed ki:

a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekményekre;
a növényfajtával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre;
olyan cselekményekre, amelyeket további fajták nemesítése céljából végeznek.

A biotechnológiai találmányokhoz hasonlóan, a növényfajta-oltalom esetében is fennáll, hogy a kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a betakarításból származó termény szaporítás céljából történő felhasználására, ha a felhasználás a gazdálkodó saját gazdaságában történik, és a gazdálkodó az oltalom alatt álló növényfajta szaporítóanyagához saját gazdaságában való elültetéssel jutott hozzá. Ennek a rendelkezésnek a célja a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának a biztosítása.3

A szabadalmas hasznosítási szerződés alapján engedélyt adhat a találmánya hasznosítására. A hasznosító köteles a hasznosításért díjat fizetni.4 Azonban bizonyos esetekben lehetőség van szabadalmi kényszerengedély megadására is (szabadalom és növényfajta-oltalom esetén is):

ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, vagy ha ez a hosszabb, a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett, és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, az ezt kérelmező számára kényszerengedélyt kell adni, amennyiben a szabadalmas mulasztását nem igazolja;
ha a szabadalmazott találmány egy másik (gátló) szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjának, amennyiben ezt kéri, a gátló szabadalom hasznosítására a szükséges terjedelemben kényszerengedélyt kell adni – feltéve, hogy a gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent; ebben az esetben a gátló szabadalom jogosultja igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a függő szabadalom szerinti találmány hasznosítására.5

Kényszerengedély kérése esetén:6

az ilyen hasznosításra vonatkozó engedélyt egyedileg kell elbírálni;
a kényszerengedélyt kérőnek igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának feltétele fennáll, hogy a szabadalmas megfelelő feltételek mellett, ésszerű időn belül sem volt hajlandó önként engedélyt adni a találmány hasznosítására, valamint azt is, hogy a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja; ehhez a követelményhez azonban nem kell ragaszkodni országos szükséghelyzet, egyéb rendkívüli sürgősségi körülmény vagy közhasznú, nem kereskedelmi hasznosítás esetén;
kényszerengedély csak a túlnyomórészt belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges hasznosításra adható;
a kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra;
a kényszerengedély korlátozással vagy a nélkül adható;
a kényszerengedély terjedelmét és időtartamát bíróság állapítja meg, figyelembe véve, hogy milyen terjedelem és mennyi idő szükséges a kényszerengedéllyel lehetővé tett hasznosítás megvalósításához; ha lemondás vagy visszavonás nem történik a kényszerengedély a bíróság által megszabott időtartam lejártáig, vagy a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn;
a kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár; a díjnak ki kell fejeznie a kényszerengedély gazdasági értékét, és arányban kell állnia azzal a díjjal, melyet a kényszerengedélyesnek a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellett volna; a díjat megegyezés hiányában a bíróság állapítja meg;
a kényszerengedélyest a szabadalmi oltalomból eredő jogok érvényesítése tekintetében a szabadalmassal egyenlő jogok illetik meg;
a kényszerengedélyes bármikor lemondhat a kényszerengedélyről; ha a kényszerengedélyes az engedély jogerős megadásától számított egy éven belül a találmány hasznosítását nem kezdi meg, a szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását kérheti; a szabadalmas a kényszerengedély módosítását vagy visszavonását akkor is kérheti, ha az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megszűntek és várhatóan nem következnek be újból.

1	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, II. Fejezet – A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek, 19. § (1-2) és (6) bekezdések – A szabadalmi oltalom tartalma; és 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről – Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól; II. Rész – A szellemi tulajdonjogok megadásának, terjedelmének és felhasználásának alapkövetelményei, 5. Fejezet – Szabadalmak, 28. cikk – A szabadalom hatálya
2	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, I. Fejezet – A szabadalmi oltalom tárgya, 5/A. § (3) bekezdés – A szabadalmazható biotechnológiai találmány és II. Fejezet – A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok és kötelezettségek, 20/A. § (1-5) és (7) bekezdések – A biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmának tartalmára és kimerülésére vonatkozó szabályok; és Az Európai Parlament és a Tanács 98/44/EK irányelve (1998. július 6.) a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról; I. Fejezet – Szabadalmazhatóság, 5. cikk (1) bekezdés és II. Fejezet – Az oltalom terjedelme, 8. , 9., 10. cikk és 11. cikk (1) és (2) bekezdés
3	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Ötödik Rész – A növényfajták oltalma, XIII. Fejezet – A növényfajta és a növényfajta-oltalom, 109. § (1-3) és (6-7) bekezdések – A növényfajta oltalom tartalma
4	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, III. Fejezet – Hasznosítási szerződés, 27.§–A hasznosítási szerződés
5	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, IV. Fejezet – Szabadalmi kényszerengedély, 31. és 32. § – Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása és a szabadalmak függősége miatt
6	1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról; Első Rész – A találmány és a szabadalom, IV. Fejezet – Szabadalmi kényszerengedély, 33. § (1-4) és (6-7) bekezdések – Közös szabályok a hasznosítás elmulasztása és a szabadalmak függősége miatt adható kényszerengedélyekre; és 1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről – Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól; II. Rész – A szellemi tulajdonjogok megadásának, terjedelmének és felhasználásának alapkövetelményei, 5. Fejezet – Szabadalmak, 31. cikk a)-d) és f)-h) pontok – Egyéb hasznosítás a jogosult engedélye nélkül

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero