Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Biológiai Sokféleség Egyezmény

A Biológiai Sokfélség Egyezményt 1992-ben, Rio de Janeiróban az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján fogadták el. Az egyezmény alapvető célja a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata (vagyis olyan módon és ütemben történő használata, mely nem vezet a biológiai sokféleség hosszú távú csökkenéséhez, ezzel fenntartva a benne lévő lehetőséget a jelen és jövő generációk igényeinek és törekvéseinek kielégítésére).1 A biotechnológiai szabadalmak szempontjából azonban a következő célkitűzés a legfontosabb: a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása, beleértve ebbe a genetikai erőforrásokhoz való megfelelő hozzáférhetőséget is.2

Az egyezmény genetikai erőforrásnak (genetikai anyagnak) tekint bármely növényi, állati, mikrobiális vagy más eredetű, az öröklődés funkcionális egységeit tartalmazó anyagot. Ezeknek a genetikai erőforrásoknak a hozzáférhetőségével kapcsolatban az egyezmény a következő rendelkezéseket tartalmazza:3

az államok szuverén joga, hogy a nemzeti erőforrásaik felett rendelkezzenek, ezért a genetikai erőforrások hozzáférhetőségének meghatározása is az adott állam fennhatósága alá tartozik;
minden, az egyezményt elfogadó fél törekedjen olyan feltételek megteremtésére, melyek – környezeti szempontból megfelelő felhasználás esetén – megkönnyítik más felek számára a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférést;
a genetikai erőforrások hozzáférhetősége az erőforrásokat adó fél előzetes beleegyezésétől függ; a hozzáférhetőségnek kölcsönösen elfogadott feltételek szerint kell megvalósulnia;
minden, az egyezményt elfogadó fél törekedjen arra, hogy a más féltől származó genetikai erőforrásokon alapuló tudományos kutatás annak a félnek a részvételével történjen, mely a kutatáshoz szükséges genetikai erőforrást szolgáltatta, valamint arra, hogy ahol ez lehetséges, az ilyen kutatások a genetikai erőforrást biztosító félnél történjenek;
minden, az egyezményt elfogadó fél tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a kutatás és fejlesztés eredményeinek, valamint a genetikai erőforrások kereskedelmi és más hasznosításából származó haszonnak a méltányos és egyenlő módon történő megosztását azzal a féllel, amelyik ezeket az erőforrásokat szolgáltatta; ezt a megosztást kölcsönösen elfogadott feltételek mellett kell megvalósítani.

Mivel a technológia hozzáférhetősége alapvetően fontos a Biológiai Sokféleség Egyezmény céljainak elérése érdekében, ezért ezzel a kérdéssel is foglalkozik az egyezmény – megemlítve a szabadalmakat is:4
minden, az egyezményt elfogadó fél kötelezi magát arra, hogy biztosítja vagy elősegíti, hogy más felek hozzáférjenek a genetikai erőforrások felhasználása szempontjából lényeges és jelentős, környezetkárosítást nem okozó technológiákhoz;
szabadalmakat és más szellemi jogokat érintő technológia esetén, a hozzáférhetőséget oly módon kell biztosítani, hogy az elismerje a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmét;
minden, az egyezményt elfogadó fél intézkedéseket hoz azzal a céllal, hogy az egyezményt elfogadó felek – különösen azok a fejlődő országok, amelyek genetikai erőforrásokat biztosítanak – kölcsönös egyeztetett feltételek mellett hozzájussanak azokhoz a technológiákhoz, amelyek ezen forrásokat hasznosítják, beleértve ebbe a szabadalommal vagy más szellemi tulajdonjogokkal védett technológiákat is.

1	1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről; 2. Cikkely – Fogalmak használata
2	1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről; 1. Cikkely – Célkitűzések
3	1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről; 15. Cikkely (1-2. és 4-7.) – A genetikai erőforrások hozzáférhetősége; 19. Cikkely (1-2.) – A biotechnológia kezelése és az abból származó haszon elosztása
4	1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről; 16. Cikkely (1-3. és 5.) – A technológia hozzáférhetősége és átadása

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero