Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


Testátültetés

A neuroetika vizsgálja azt a kérdést is, hogy az agy mikor születik, illetve tekinthető halottnak. Nyilvánvaló, hogy ezek a kérdések – tudományos ismereteink által befolyásoltatva ugyan, de alapvetően – etikai, vallási, társadalmi, kulturális meghatározottsággal bírnak. Önmagában az a kérdés, hogy az emberi élet kezdetének az agy-születés kritériumát fogadjuk-e el, alapvetően értékválasztás kérdése. Ugyanígy értékválasztás kérdése annak a kérdésnek az eldöntése is, hogy az emberi élet végeként az agyhalál kritériumát fogadjuk-e el vagy sem. Ennek a jelenségnek a tükrében érdemes megvizsgálnunk azt, hogy milyen etikai kérdéseket vet föl a test transzplantációja, vagy más néven a fej transzplantációja. Ez az első hallásra meglehetősen bizarrnak és futurisztikusnak tűnő lehetőség valószínű leg a jövőben megvalósítható lesz. Számos állatkísérletet végeznek annak érdekében, hogy az embereknél is technikai értelemben biztonsággal elvégezhető legyen ez a beavatkozás. A beavatkozás biztonságosságával kapcsolatos aggályok alapvetően nem etikai jellegűek. Amennyiben a technika kivitelezhetőnek tűnik, s a beavatkozáson részt vevő emberek túlélési esélye elfogadhatónak bizonyul, akkor szabad egyáltalán felvetni az emberi alkalmazás bevezetését. Ugyanakkor természetesen kérdés az, hogy a beavatkozás biztonságosságának milyen valószínűsége esetén szabad majd a jövőben tudományos, klinikai kutatásokat elkezdeni ezzel a beavatkozással. Az 1970-es években Egyesült Államokban már majmokon elvégeztek ilyen beavatkozásokat, s egyesek szerint a beavatkozás technikai értelemben embereken is megvalósítható lenne1. Orvosi értelemben nyilvánvalóan számos állapot indikációját képezheti ilyen beavatkozásnak, hiszen sok olyan betegséget ismerünk, amikor a központi idegrendszer, s a fej ép, miközben a test többi része már a túlélésre alkalmatlan, például bizonyos traumák, áttétes rákos betegség, vagy éppen az izomsorvadás esetében. Filozófiai értelemben kérdés az is, hogy hogyan hívhatjuk ezt a beavatkozást, fejtranszplantációnak vagy testtranszplantációnak? Általában úgy gondoljuk, hogy a fej elsőbb rendű a testtel szemben, mivel a fejben található agy az, ami az alapvető identitásunkat meghatározza, ezért inkább testtranszplantáció lehet a helyesebbnek tűnő elnevezés, noha biológiai értelemben a fej is a test része.
A testtranszplantáció orvosi kivitelezhetősége önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy a beavatkozás pszichológiai és etikai szempontból is könnyen elfogadható lenne. Az arcátültetéshez hasonlóan a testi identitás kérdése a recipiens számára különleges és feltehetően előre aligha megjósolható módon módon jelentkezik majd, mely kutatási kockázati tényezőként is figyelembe veendő.
 
1 Stier, M. Ethische Probleme in der neuromedizin Campus Verlag, frankfurt, New York, 2006. 301.

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave