Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Emlékképek beültetése

A kérdés kapcsán felmerül az is, hogy lehetséges-e szándékosan és tudatosan külső személy által emlékképek belehelyezése egy ember tudatába.1

A kérdés kapcsán érdemes felidézni, hogy az ember az emlékezés során nem sorban olvas a memóriájából, mint például a számítógép a merevlemezről, hanem egy emlékkép felidézésének több összetevője is van. Egyrészt amikor felidézünk egy emlékképet, akkor befolyásolja a jelenséget az, hogy milyen célból idézzük azt fel, milyen állapotban vagyunk annak felidézésekor, illetve felidéztük-e már ezt az emlékképet korábban? Ily módon ugyanazon emlékkép felidézése minden egyes felidézéskor más és más. Tehát nem egyszerűen előhívjuk az emlékképet a memóriánkból, hanem a külső körülmények által befolyásolva rekonstruáljuk a múlt történéseit. Ez a jelenség befolyásolhatja azt is, hogy lehetséges-e egyáltalán külső eszközökkel emlékképet, emléknyomot az ember emlékezetébe behelyezni. Nyilvánvalóan az a tény, hogy az emlékképet nem egyszerűen felidézzük, hanem rekonstruáljuk, nagyban megnehezíti, talán lehetetlenné is teszi a emlékképek beültetésének lehetőségét.

1	Levy, N. Neuroethics. Challenges for the 21st Century. Cambridge University Press, New York, 2007. 160.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero