Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


Az etika neuroetikája

A neuroetika egyik érdekes területe annak a vizsgálata, hogy etikai döntéseinket mi befolyásolja, mely idegrendszeri működés határozza meg morális döntéseinket. A kérdést a híres mozdony problémával szemléltethetjük1. Képzeljük el, hogy vasúti vágány mellett állunk, amikor azt látjuk, hogy egy vasúti kocsi rohan felénk. Amennyiben ez a kocsi tovább rohan a jelenlegi pályáján, az alagútban a sínek mentén dolgozó öt munkást meg fog ölni. Ezeket a munkásokat már nem tudjuk időben figyelmeztetni, s az alagútból nem tudnak kimenekülni a vasúti kocsi elől. Van azonban egy lehetőségünk: amennyiben átváltjuk a váltót, annyiban a vasúti kocsit eltéríthetjük egy mellékvágányra, ahol bizonyosan el fog ütni és meg fog ölni egy ott dolgozó munkást. Feltételezzük, hogy nincs más választási lehetőségünk. Mit válasszunk? Átváltjuk-e a váltót, hogy az öt ember életét megmentsük egy ember életének elvesztése árán, vagy sem?
Az eset második verzióban úgy szól, hogy ugyancsak egy rohanó szerelvény közeleg felénk, amikor is látjuk, hogy öt embert meg fog ölni, amennyiben azokat eléri az alagútban. Halálukat csak úgy tudjuk megelőzni, ha a mellettünk álló nagy testű embert a szerelvény elé lökjük, aki ily módon megállítja a szerelvényt, de aki ennek következtében bizonyosan meghal. Annak nincs értelme, hogy mi magunkat áldozzuk fel, mi ugyanis túlságosan könnyűek vagyunk ahhoz, hogy megállítsuk a szerelvényt. Kérdés az, hogy megengedhető-e, hogy a nagytestű embert a szerelvény elé lökjük?
Az eset érdekes kérdéseket vet fel. Miközben az első változatban szinte mindenki azt mondja, hogy természetesen öt ember életének elvesztése nagyobb rossz, mint egy ember életének elvesztése, ezért a váltó átállítása kívánatos, Addig a második esetben már többen kételkednek, és úgy gondolják, hogy nem feltétlenül megengedhető az, hogy egy embert szándékosan a szerelvények elé lökjünk, noha az eredmény mindkét esetben ugyanaz. Azt találták, hogy az eset két különböző variációjának megítélésében azért van különbség, mert míg az első esetben mindkét tragikus történés személytelennek tűnik számunkra, nem ismerjük sem az egyedül lévő embert, sem az öt embert, addig a második verzióban személyesen is érintettek vagyunk a kérdésben, hiszen nekünk magunknak kell a nagytestű embert a szerelvény elé lökni. Kutatások során azt találták, hogy lényeges különbség van abban, hogy melyik agyi régiónk aktiválódik, amikor ezeket a döntéseket, ezeket az erkölcsi döntéseket meghozzuk. Amikor az első verzióról gondolkodunk, akkor az emóciókkal kapcsolatos agyi régiók nem voltak aktívak, míg amikor a második verzióról gondolkodtak a kutatásban résztvevők, akkor az emóciókkal kapcsolatba hozható agyi régiók aktívak voltak. Ezen túl tudjuk azt is, hogy a bétaadrenerg antagonista szerek (a Propranolol is) befolyásolják az erkölcsi kérdésekkel nem kapcsolatos döntéseinket. Ezek alapján a Propranolol befolyásolhatja-e az erkölcsi döntéseinket is?
Amennyiben e jelenség igazolható, nyilvánvalóan befolyásolhatja a Propranolol alkalmazhatóságát, hiszen alkalmazásával alapvető emberi értékeinket befolyásolhatjuk.
 
1 Glover, J. Humanity: A Moral History of the Twentieth Century. London:Pimlico, 1999. in Levy, N. Neuroethics. Challenges for the 21st Century. Cambridge University Press, New York, 2007. 191.

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave