Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Kísérletek a II. világháborúban

Emberen végzett orvosi kísérletek kiterjedten történtek a II. világháborúban demokratikus országokban is, ezek közül különösen jól dokumentáltak az USA-ban végzett kísérletek. Ezek során az alanyok tájékozott beleegyezése általában alárendelt jelentőségűnek számított. Ennek oka az, hogy a háborús légkörben természetesnek tűnt, hogy embereket kényszeríteni lehet arra, hogy érdekeiket a közösség érdekeinek rendeljék alá. Ha egy katona akarata ellenére behívható, s életének a veszélyeztetésére vagy akár feláldozására is kényszeríthető a társadalom érdekében, akkor miért nem kényszeríthető egy kísérleti alany arra, hogy a társadalom számára hasznos kutatásokat folytassanak az ő bevonásával? Ezzel a logikával azután az USA-ban több kísérletet végeztek pszichiátriai betegek, értelmi fogyatékosok intézeteiben, a kutatási alanyok beleegyezése, illetve tájékoztatása nélkül.1 Mára a kutatásetikában konszenzus alakult ki abban, hogy ezen a területen nem alkalmazható a háborúban elfogadott utilitarista logika. A Helsinki Deklaráció 2000. évi változatának 5. pontja például így fogalmaz:

Az emberen történő orvosi kutatás során az abban résztvevő alany jóllétével kapcsolatos megfontolások előbbrevalók a tudomány és a társadalom érdekénél.

Ezt az elvet számos más kutatásetikai kódex, hazai és nemzetközi jogszabály is rögzíti. Ugyanakkor ebben a vonatkozásban figyelemreméltó jelenség, hogy a medicinában ma is gyakran úgy beszélnek a betegségek elleni harcról, mint valamiféle háborúról, s a medicina hemzseg a háborúból kölcsönzött kifejezésektől (terápiás fegyvertár, a beteg életéért folytatott harc stb.) Ez a nyelvhasználat egy gondolkodásmódot tükröz, melynek veszélye az, hogy – a háborúhoz hasonlóan – tekintélyelvű, autoriter megoldásokat sugall, melyek azonban a kutatásetikában elfogadhatatlanok.2

1	David J. Rothman (1995): Human Research: Historical Aspects. In: Stephan G. Post (ed.) (2004): Encyclopedia of Bioethics (3rd edition) New York – London: Thomson-Gale (p. 2320)
2	George J. Annas: The Changing Landscape of Human Experimentation: Nuremberg, Helsinki and Beyond. Health Matrix 2 (1992):119–140.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero