Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A Helsinki Deklaráció (1964)

Az Orvosok Világszövetsége által először 1964-ben kibocsátott Helsinki Deklaráció azzal a céllal íródott, hogy a Nürnbergi Kódex jó szándékú, de betarthatatlan, illetve betartása esetén az orvostudomány fejlődését jelentősen akadályozó előírásait betarthatóbb előírásokkal cserélje fel. További célja volt a kutatás addig viszonylag elhanyagolt etikai aspektusaira a figyelmet felhívni. A Deklaráció szövegét azóta is rendszeresen módosítják, hogy a tudományos és etikai fejlődéssel a deklaráció szövege lépést tartson. Az 1975-ös revízió vezette be például az emberen végzett kutatás etikai bizottsági véleményezésének a megkövetelését. Jelenleg a Deklaráció 2013. évi módosítása a legújabb, mely jelentős változásokat jelent a korábbi változatokhoz képest.1

A Deklaráció elérte azt a célt, hogy úgy valósuljon meg az emberen végzett kutatás szigorú etikai elvek alapján történő szabályozása, hogy ugyanakkor ezzel ne tegyék lehetetlenné a kutatásokat, hiszen ezzel az orvostudomány fejlődését akadályoznák meg.

A Helsinki Deklaráció vezette be a modern kutatásetika azon elvét, hogy minden emberen tervezett kutatást egy kutatási tervben (protokoll) részétesen le kell írni, majd ezt a tervet egy kutatásetikai bizottságnak be kell nyújtani. A vegyes összetételű (nemcsak orvosokból-kutatókból álló) bizottság megvizsgálja, hogy a tervezett kutatás szakmailag és etikailag megfelelő-e, s eme vélemény birtokában kerül sor a kutatási terv esetleges módosítására vagy módosítás nélküli elfogadására.

A folyamat eredményeként csak a vegyes összetételű bizottság által megvizsgált és jóváhagyott kutatási terv alapján elfogadott kutatások kerülhetnek kivitelezésre. Mindez biztosítja tehát, hogy ne pusztán az egyéni kutató lelkiismerete, hanem előre rögzített elvek, s a kutatás előzetes bizottsági vizsgálata alapján legyen csak emberek részvételével kutatás lefolytatható.

1	Magyar szövegét lásd: Helsinki Nyilatkozat— Az Orvos Világszövetség (WMA) – Az embereken végzett orvosi kutatások etikai alapelveiről. Fordították: Domján Andrea, Kakuk Péter, Sándor Judit. In: Lege Artis Medicinae (LAM) 2014; 24(3):133-136.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero