Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A tájékozott beleegyezés általános szabályai

Alapszabály, hogy a kutatásba a kutatási alanyok – vagy képviselőik – szabadon adott tájékozott beleegyezése szükséges. A kutatási alanyokat a kutatás megkezdése előtt tájékoztatni kell annak céljáról, előnyeiről, hátrányairól, kellemetlenségeiről. Ismertetni kell a kutatás elrendezését, ha pl. placebókontrollos, kettős vak próbáról van szó, akkor ennek lényegét is el kell magyarázni. Arról is tájékoztatást kell adni, hogy a potenciális kutatási alany elutasíthatja az abba való beleegyezést, illetve a már megadott beleegyezését bármikor visszavonhatja, anélkül, hogy ezért bármiféle megtorlás, hátrány érné mások részéről.1 El kell mondani az alanynak, hogy ha nem vesz részt a kutatásban, betegsége kezelésének milyen alternatív lehetőségei vannak.

Fontos egyértelműen közölni, hogy kutatásról van szó, amelynek hasznai és kockázatai bizonyos mértékig mindig bizonytalanok. Ha a kutatási alany költségtérítésben vagy pénzbeli kifizetésben részesül, ennek mértékéről tájékoztatni kell őt, s arról is, hogy milyen nem térített költségei lesznek a kutatás során. A tájékoztatást szóban és írásban egyaránt meg kell adni. Lehetőséget kell biztosítani a kutatási alanynak arra, hogy a tájékoztatót alaposan elolvassa, azt megtanácskozhassa családtagjaival, családorvosával, s csak ezután írja alá.2 Mindezek azonban nem merítik ki a potenciális kutatási alanynak adandó információk körét. A tájékoztatásnak a kutatás minden fontos szempontjára ki kell terjednie, s nem hallgatható el információ pusztán azért, hogy az alanyt az esetlegesen ijesztő információktól megkíméljék, ahogyan az a hagyományos orvosi gyakorlatban egészen a közelmúltig megszokott volt. Noha ma már a hagyományos orvosi gyakorlat is átalakult , és ott is meg szokták követelni a beteg megfelelő tájékoztatását, ott esetenként ma is vannak olyanok, akik indokoltnak érzik az ijesztő információk közlésének a megfelelő adagolását, késleltetését. Hangsúlyozni kell azonban, hogy addig, amíg az orvosi gyakorlatban az ilyen megfontolások némiképp érthetőek, addig a kutatásetikában ez teljesen elfogadhatatlan. A kutatási alanynak teljes tájékoztatást kell kapnia minden releváns tényről, mely döntését befolyásolhatja abban, hogy részt vesz-e a kutatásban vagy sem.

Ha a kutatási alany teljes tájékoztatása nem lehetséges (pl. intenzív osztályon, sürgősségi betegellátásban végzett kutatások során), akkor ezt indokolni kell, s ezt a tényt ki kell emelni az etikai bizottsághoz benyújtott kutatási tervben.3

A kutatási alanynak nyújtott tájékoztatást dokumentálni kell, s azt az alannyal alá kell íratni. Ha az alany nem tud olvasni, akkor tanúk előtt, szóban kell számára a tájékoztatást megadni, s a beleegyezését a tanuknak aláírásukkal igazolniuk kell. A tanuk ilyenkor azt igazolják, hogy a potenciális kutatási alanyt tájékoztatták, ő ezt megértette, s ennek birtokában szabadon, kényszermentesen egyezett bele a kutatásba.

1	Herman Nys (2004): Selection and recruitment of participants: European standards. In: Council of Europe Publishing (ed.) (2004): Ethical eye: Biomedical research. Strasbourg Cedex: Council of Europe Publishing (p. 53)
2	Maxime Seligman (2004): Cancer clinical research. In: Council of Europe Publishing (ed.) (2004): Ethical eye: Biomedical research. Strasbourg Cedex: Council of Europe Publishing (p. 74)
3	Tom Gallacher – Sreeharan (2004): Some ethical considerations in industry-sponsored clinical trials. In: Council of Europe Publishing (ed.) (2004): Ethical eye: Biomedical research. Strasbourg Cedex: Council of Europe Publishing (p. 87)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero