Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Kedvező kutatásetikai bizottsági vélemény

A kutatásetikai bizottságnak a kutatás szakmai-etikai véleményezése során két fő feladata van1:

A javasolt kutatás előnyeinek és kockázatainak a felmérése
A kutatást leíró tájékoztatási formanyomtatvány ellenőrzése és jóváhagyása

A Helsinki Deklaráció 1975-ös revíziójában jelent meg az a követelmény, hogy minden kutatási tervet egy kutatásetikai bizottságnak kell véleményeznie. Ez a bizottság vegyes összetételű, nemcsak kutatókból és orvosokból áll, hanem filozófusokból, etikusokból, s laikusokból is. Ha a kutatás vulnerábilis kutatási alanyok bevonásával történik, akkor az etikai bizottságnak tartalmaznia kell az ilyen alanyok kezelésében, a velük való bánásmódban szakértelemmel, illetve tapasztalattal rendelkező személyt is (pl. gyerekek bevonása esetén gyermekgyógyászt, illetve pedagógiai képzettséggel rendelkező személyt, értelmi fogyatékos személyek bevonása esetén gyógypedagógust stb.) Újabb követelmény, hogy lehetőleg annak a vulnerábilis csoportnak a képviselőjét is vonják be az etikai bizottsági munkába, akiknek a bevonásával a kutatás történik (pl. szkizofrén betegek bevonásával végzett kutatás esetén kompenzált állapotban levő szkizofrén beteget, vagy családtagjait vagy esetleg az ilyen betegeket képviselő betegszervezet egy képviselőjét is be kell vonni az etikai bizottsági munkába.) A lényeg, hogy olyanok is vegyenek részt a bizottságban, akiknek közeli, személyes tapasztalatuk van az adott betegség, betegcsoport problémáinak pszichológiai, szociális vonatkozásaival kapcsolatban.

A bizottság feladata, hogy szakmai és etikai szempontból tekintse át a kutatási tervet, s nyilvánítson véleményt annak szakmai-etikai elfogadhatóságáról. A kutatást csak az etikai bizottság kedvező véleménye alapján lehet elkezdeni. Ha a kutatási tervet a kutatás alatt módosítani kívánják, ez is csak a módosítás tervének ismételt etikai bizottsági elfogadása után hajtható végre.

A kutatásetikai bizottság feladata annak megvizsgálása, hogy a kutatási terv alapján a kutatásban tiszteletben tartják-e az alanyok jogait, kellő védelemben részesül-e az alanyok biztonsága és jólléte a kutatás során.

A bizottságnak tehát vizsgálnia kell, hogy a kutatási terv tudományosan megalapozott-e, s a kutatás vizsgálta kérdés kellőképpen fontos-e ahhoz, hogy a kutatási alanyokat ennek megválaszolása érdekében többlet-kockázatnak tegyék ki. Ha vulnerábilis kutatási alanyokat vonnak be a kutatásba, a bizottság megvizsgálja, hogy bevonásuk feltétlenül szükséges volt-e, illetve nem lehetne-e a kutatást nem vulnerábilis alanyok bevonásával ugyanolyan hatékonysággal elvégezni? A bizottság vizsgálja, hogy a kutatók felkészültsége, képzettsége, a kutatás helyszínéül szolgáló intézmény személyi és tárgyi feltételei megfelelőek –e, s képesek-e biztosítani a kutatás biztonságos lebonyolítását. A bizottság vizsgálja továbbá, hogy az alanyok tájékoztatása megfelelő-e, s történtek-e intézkedések arra, hogy kár esetén kártalanításban, illetve kártérítésben részesüljenek.

A bizottságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a kutatók, illetve a kutatási alanyok részesülnek-e a kutatás során fizetségben vagy költségtérítésben, s ha igen, az milyen formájú, s etikailag elfogadható-e?2

1	Ruth Macklin (2004): Double Standards in Medical Research in Developing Countries. Cambridge: Cambridge University Press (p. 132)
2	Herman Nys (2004): Selection and recruitment of participants: European standards. In: Council of Europe Publishing (ed.) (2004): Ethical eye: Biomedical research. Strasbourg Cedex: Council of Europe Publishing (p. 58)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero