Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A technológia fogalma

Ma egy fejlett országban az emberek többsége a technológiát az egyre újabb mobiltelefonokkal, számítógépekkel és egyéb eszközökkel azonosítja. Úgy tekinti, hogy a technológia a fogyasztói társadalom szolgálója, s nem vesz tudomást a technológia komplexitásáról és ellentmondásairól.1 Nagy a hajlam ma arra is, hogy komplex társadalmi problémákat egyszerű technológiai újítással próbáljunk megoldani. Ennek hatása azonban ellentmondásos, hiszen ez sokszor több problémát hoz létre, mint amennyit megold.2

Maga a „technológia” kifejezés csak a II. világháború után terjedt el, előtte inkább a „műszaki tudományok” kifejezést használták az ember által előállított tárgyak és az előállításukhoz használt munkafolyamatok együttes jelölésére. Szemben a természettudományokkal, melyek az embertől függetlenül létező törvényeket írják le, a technológia kifejezés az ember-alkotta tárgyak, illetve az ember-tervezte munkafolyamatok jelölésére szolgál. A természet törvényeit az ember felfedezi, a technológiát viszont feltalálja, mert olyat hoz létre, mely a természetben eredetileg nem létezett. Így a technológiát már korán egyfajta „második teremtés”-nek, az ember-alkotta világ létrehozásának tekintették.3

Az ember – történelme során – az őt körülvevő természet egyre nagyobb részét alakítja át, mely ezáltal már részben ember-alkotta lesz, s egyre kiterjedtebben hoz létre tárgyakat, melyek környezete részét képezik, s így az ember-alkotta, épített környezetnek tekinthető. Utóbbi mai legtipikusabb példája egy nagyváros, amelynek még természeti részei is (növények, állatok) nagyrészt az ember által létrehozottak, illetve alakítottak, melyek ember nélküli környezetben nem jöttek volna létre, illetve nem maradnának fenn.

Ma mind gyakrabban az ökotechnológiai környezet fogalmát használják annak leírására, hogy az ember alkotta és a természeti környezet mindinkább átfedi egymást, s fokozatosan elmosódik a közöttük levő határ.4

1	Thomas P. Hughes (2004): Human-Built World. How to Think about Technology and Culture. Chicago: The University of Chicago Press. (p. 1)
2	Thomas P. Hughes (2004): Human-Built World. How to Think about Technology and Culture. Chicago: The University of Chicago Press. (p. 14)
3	Thomas P. Hughes (2004): Human-Built World. How to Think about Technology and Culture. Chicago: The University of Chicago Press. (p. 3)
4	Thomas P. Hughes (2004): Human-Built World. How to Think about Technology and Culture. Chicago: The University of Chicago Press. (p. 14)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero