Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A kutatásba való bevonáskor előforduló hátrányos diszkrimináció

Statisztikailag igazolható tény, hogy nők, etnikai kisebbségek, a nem a kaukázusi (fehér) rasszhoz tartozók, az idősek, a gyerekek jelentősen alulreprezentáltak a kutatási alanyok között. A tipikus kutatási alany tehát fehér bőrű férfi. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy az ilyen alanyok bevonásával folytatott kutatások eredményei csak korlátozottan vonatkoztathatók nem fehér férfiakra. Noha a vulnerábilis csoportok kutatásból való kizárásának motívuma általában ezen alanyok védelme, eme gyakorlat tényleges eredménye azonban éppen a vulnerábilis csoportok számára hátrányos. Ha ugyanis a kutatási eredmények rájuk csak korlátozottan vonatkoztathatók, akkor ezen alanyok részben ki vannak zárva a kutatás hasznából. Kevésbé érvényesek rájuk a kutatás kapcsán nyert eredmények, az így keletkező diagnosztikus és terápiás ajánlások. S ha javarészt fehér férfiakon nyert eredményeket nem fehér férfiakra is minden korlátozás nélkül érvényesnek tartanak, akkor voltaképen egyfajta kutatást végeznek rajtuk ezen ajánlások alkalmazásakor, a formális kutatás nyújtotta óvintézkedések nélkül.1

Ha a vulnerábilis csoportokat kizárják a kutatásokból, akkor ez azt jelenti, hogy számukra nem hatékony terápiában részesülhetnek, váratlan mellékhatások jelentkezhetnek esetükben, s betegségeik diagnózisa és kezelése kevésbé hatékony lesz, mint ha az az ő bevonásukkal nyert kutatási eredményeken alapulhatna.2

Különösen sok vita volt reproduktív korú nők kutatásból való kizárása kapcsán. Az ilyen kizárás indoka az, hogy a kutatásnak hatása lehet – terhesség esetén – a magzat egészségére is, ezért annak veszélyeztetését mindenképpen el kell kerülni. Ez a gyakorlat azonban oda vezethet, hogy nem lesz adat arra, hogy a klinikumban használt eljárások, gyógyszerek milyen hatással vannak reproduktív korú nőkre, illetve a terhesség során a magzatra. Mivel ezeket a módszereket ennek ellenére esetükben is használni fogják, ez voltaképen a reproduktív korú nők és a magzatok fokozott veszélyeztetését jelenti fokozott védelmük helyett.

Mivel a gyógyszerek magzatkárosító hatásaira állatkísérletekből csak korlátozottan lehet következtetni, terhes nők bevonásával pedig ilyen kutatások nem folynak, ezért a ma használatos gyógyszerek többsége esetén nem tudjuk, hogy van-e magzatkárosító hatásuk. A rendelkezésünkre álló kevés adat olyan esetekből származik, amikor terhes nők – terhességükről nem tudva – szedtek bizonyos gyógyszereket, így azok esetleges magzatkárosító hatása utólag vizsgálható volt, vagy a terhes asszony olyan betegségben szenvedett, melynek folyamatos gyógyszeres kezelése terhessége ellenére is elkerülhetetlen volt.3

Hangsúlyozni kell ezért, hogy a vulnerábilis csoportoknak is joguk van a kutatásban való részvételhez. Az igazi kérdés nem az, hogy bevonunk-e vulnerábilis alanyokat is kutatásba, hanem inkább az, hogy az új eljárások veszélyeinek egy formalizált kutatás keretében tesszük-e ki őket, vagy pedig informálisan, a kutatás biztosította többlet –védelem nélkül.4

Ma alapelvnek tekinthető, hogy a kutatásba – elegendő számban – be kell vonni minden olyan biológiailag különböző alcsoportot, amelyen az adott beavatkozást alkalmazni fogják, s akikkel kapcsolatban a kutatás általánosítható ismereteket kíván szerezni. Ez tehát nemcsak nőkre, gyerekekre, s egyéb vulnerábilis csoportra vonatkozó követelmény, hanem minden – biológiailag feltehetően különböző – alcsoportra, akikre a kutatás eredményeit vonatkoztatni szeretnék.5 Az egyetlen kivétel e szabály alól a terhes nők csoportja, hiszen a fetotoxikus hatás kutatás keretében történő nem-terápiás vizsgálata etikailag megengedhetetlen lenne. Az ilyen kutatás jó helyettesítőjének tűnik a humán embrionális őssejt-kultúrákon történő kutatás, mely 1998 óta lehetséges. Ez sokkal megbízhatóbban jelzi egy kemikália esetleges fetotoxikus hatását, mint az állati magzatokon történő kísérlet.6

1	Rebecca Dresser:„Wanted: Single, White Male for Medical Research. Hastings Center Report 22, No. 1 (1992):24-29.
2	Charles Weijer – Robert A. Crouch: Why Should We Include Women and Minorities in Randomized Controlled Trials? Journal of Clinical Ethics 10 (1999):100–106.
3	Outi Leena L. Hovatta (2004): Women in biomedical research. In: Council of Europe Publishing (ed.) (2004): Ethical eye: Biomedical research. Strasbourg Cedex: Council of Europe Publishing (p. 97)
4	Rebecca Dresser:„Wanted: Single, White Male for Medical Research. Hastings Center Report 22, No. 1 (1992):24–29.
5	Charles Weijer – Robert A. Crouch: Why Should We Include Women and Minorities in Randomized Controlled Trials? Journal of Clinical Ethics 10 (1999):100-106.
6	Outi Leena L. Hovatta (2004): Women in biomedical research. In: Council of Europe Publishing (ed.) (2004): Ethical eye: Biomedical research. Strasbourg Cedex: Council of Europe Publishing (p. 98)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero