Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


A kutatási alanyoknak nyújtott kifizetés piaci modellje

A piaci modell szerint történő kifizetésnél a kereslet-kínálat törvényei szabják meg a kutatási alanyoknak nyújtott kifizetések összegét. Ha egy adott helyszínen végzett adott kutatás túl kockázatos, vagy túl kényelmetlen, s a résztvevők számára közvetlen haszonnal nem kecsegtet, akkor nem lesz rá önként jelentkező, s ilyenkor akkora összegű kifizetés a helyénvaló a piaci modell szerint , mely biztosítja megfelelő számú kutatási alany részvételét a kutatásban. Megfelelő összegű kifizetésekkel azt is biztosítani lehet, hogy gyorsan toborozzanak kutatási alanyokat, ha erre van szükség. A piaci modell általában komoly összegű bónuszt és egyéb ösztönzést kínál azoknak, akik a kutatásban annak befejezéséig részt vesznek, s betartják a kutatási protokollt, hiszen a protokollt be nem tartó, illetve a kutatásból idő előtt kilépő alany adatai a kutatás számára alig használhatók.
Ezzel szemben, ha a kutatás által ígért esetleges terápiás előnyök, kevés kockázat és kis kényelmetlenség miatt biztosíthatónak látszik megfelelő számú alany önkéntes részvétele a kutatásban, akkor a piaci modell szerint egyáltalán nem szükséges az alanyok számára kifizetést nyújtani, vagy ilyenkor esetleg elegendő lehet minimális összeg kifizetése is.
A piaci modell előnye, hogy szinte bármely kutatáshoz megfelelő számú kutatási alany részvételét képes biztosítani, s ösztönzéssel arra is képes, hogy az alanyok a protokollt betartsák, illetve a kutatásból idő előtt ne lépjenek ki. Hátránya azonban, hogy a kutatásban való részvétel fő motívuma itt a haszonszerzés. Ez a modell a kutatásban való részvételt egy kvázi üzleti tevékenységgé fokozza le. Ilyenkor a kutatási alanyok – ha szegények, vagy elég nagy összegű a kifizetés – kizsákmányolhatók, hiszen nem fogják tudni kellő távolságtartással mérlegelni a kutatás esetleges kockázatait és kényelmetlenségeit. További hátrány, hogy a kutatási alanyoknak érdekük lesz a kutatásba való bevonhatóságukat kizáró tényeket eltitkolni, mely a kutatás megbízhatóságát is veszélyeztetheti. Ez a modell a kutatók között is komoly piaci versenyt teremt az alkalmas kutatási alanyokért. Mindezek alapján a piaci modell alkalmazása a kutatási alanyoknak nyújtott kifizetések meghatározására etikailag problematikus.1
 
1 Neal Dickert – Christine Grady: What’s the Price of a Research Subject? Approaches to Payment for Research Participation. New England Journal of Medicine 341 (1999):198–203.

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave