Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A kutatási alanyoknak nyújtott kifizetések összefoglaló értékelése

Összességében a legellentmondásmentesebb a költségtérítés megítélése, s abban általános egyetértés van, hogy a kutatási alanyok kutatással kapcsolatos igazolt többletköltségeit meg kell téríteni. A költségtérítésen túlmenő kifizetés megítélése azonban – mint láttuk – ellentmondásos. Ezzel kapcsolatban sokféle álláspont létezik. Vannak, akik soha, semmilyen körülmények között nem tartják elfogadhatónak a kutatási alanyoknak nyújtott kifizetéseket. Úgy tartják, hogy a kutatásban való részvétel egyetlen elfogadható motivációja csak az altruizmus lehet. Mások szerint a kutatási alanyoknak nyújtott kifizetés etikus, ha az nem jelent elfogadhatatlan (ellenállhatatlan) ösztönzést a kutatási alany számára a kutatásban való részvételre. Azt, hogy mi elfogadható és mi elfogadhatatlan ösztönzés, az etikai bizottság esetről esetre tudja csak megállapítani, a helyi körülmények és a potenciális kutatási alanyok ismeretében, általános szabályokat nehéz mondani.1

A gyakorlatban a gyógyszerkipróbálások I. fázisában (amelyeknél a tolerálható maximális dózis és a toxikus dózis emberen való meghatározása történik, s mely az állatkísértek után az emberen való kipróbálás első fázisa) a költségtérítésen túl is fizetni szoktak a résztvevő kutatási alanyoknak. Ezt azzal indokolják, hogy ez a kutatás nem terápiás, az alanyok intenzív monitorozását kívánja meg, s ezért jelentős kényelmetlenséggel is jár.2

Ha az alanyoknak pénzbeli kifizetés történik, az összeg meghatározásánál fontos dilemma jelentkezik. Ugyanis az igazságos kifizetés nem lehet túl csekély összegű, mert ez az alany kizsákmányolását jelenti, de nem lehet túl nagy összegű sem, hogy ne jelentsen ellenállhatatlanösztönzést a kutatási alanyok számára. Annak meghatározása azonban, hogy mekkora a túl nagy összeg, az alany anyagi helyzetének függvénye. Ha a gazdagabb kutatási alanyok anyagi helyzetét vesszük figyelembe, akkor a számukra még nem túl nagy ösztönzés a szegényebb kutatási alanynak már túl nagy lesz, s számára ellenállhatatlan ösztönzést fog jelenteni a kutatásban való részvételre. Ha a szegényebb alanyok anyagi helyzetét vesszük figyelembe, ez a gazdagabb számára elégtelennek, kizsákmányolónak fog tűnni, s azt eredményezi, hogy csak szegényebbek fognak részt venni a kutatásba, mely azonban igazságtalan.

1	Tom Gallacher – Sreeharan (2004): Some ethical considerations in industry-sponsored clinical trials. In: Council of Europe Publishing (ed.) (2004): Ethical eye: Biomedical research. Strasbourg Cedex: Council of Europe Publishing (p. 89)
2	Tom Gallacher – Sreeharan (2004): Some ethical considerations in industry-sponsored clinical trials. In: Council of Europe Publishing (ed.) (2004): Ethical eye: Biomedical research. Strasbourg Cedex: Council of Europe Publishing (p. 90)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero