Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


A kutatási terv „elavulása” mint etikai probléma

Mivel az RKK általában több évig tart, ezért komoly etikai probléma, hogy a kutatás előrehaladtával a kipróbálás alatt levő kezelés, s egyéb beavatkozás – eredeti, változatlan formájában – a kutatás ideje alatt elavulhat. A kutatás évei alatt ugyanis a vizsgált diagnosztikus, terápiás eljárás, s a kontrollcsoport által kapott standard beavatkozás is a kutatáson kívül tökéletesedik, azon – a tapasztalatok fényében – számtalan változtatást hajtanak végre, mely azokat egyre jobbá teszi. Mindezt azonban a kutatási terv általában nem követheti. Az eredeti kutatási terv ugyanis még a beavatkozásnak évekkel korábbi formáját vizsgálja, s hasonlítja azt össze az évekkel ezelőtti elfogadott standard eljárással. Ezért komoly etikai probléma ilyenkor, hogy a kutatás keretében kapott új, vizsgált beavatkozás, s a kontrollcsoport által kapott standard beavatkozás is a kutatás vége felé már általában rosszabb hatékonyságú, mint ugyanazok a beavatkozások a kutatás keretén kívül. Így, még ha a kutatás elején a résztvevők a lehető legígéretesebb új, kísérleti beavatkozásban részesültek is, s azt az akkori legjobb standard beavatkozást kapó kontrollcsoporttal hasonlították is össze, ezek a kutatás előrehaladtával relatíve egyre rosszabb beavatkozást jelentenek a kutatáson kívül kapott hasonló beavatkozásokhoz képest. Így a kutatásban vizsgált beavatkozások relatív állandósága miatt a kutatási alanyok relatíve egyre rosszabbul járnak. Ezért ilyenkor ismét szembekerül a kutató mint orvos kötelessége a kutató mint tudós kötelességével. Előbbinek a kutatási alanyokat azonnal a legjobb beavatkozásban kellene részesítenie, mihelyt azok elérhetővé válnak, míg utóbbinak – a kutatás befejezhetősége érdekében – ragaszkodnia kell a beavatkozások változatlanul tartásához. Ez lehetővé teszi általánosítható ismeretek szerzését, de azon az áron, hogy a kutatási alanyok érdekeit feláldozzák. A kutatásban vizsgált beavatkozás elavulása egyben azt is jelent, hogy maga a kutatási tervben szereplő kérdésfeltevés is elavul. Hiszen a kutatás ideje alatt a technológia olyan gyorsan fejlődhet, annyira átalakulhat, hogy a kutatási tervben szereplő eredeti kérdésfeltevés érdektelenné válik. Szélsőséges esetben ez a kutatás abbahagyását is indokolttá teheti.1
 
1 Robert D. Truog: Randomized Controlled Trials. Lessons from ECMO. Clinical Research 40 (1992):519–527.

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave