Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A nemzetközi deklarációk álláspontja a placebo-kontrollal kapcsolatban

Relatíve tehát egyértelmű, hogy amikor egy adott betegségre létezik hatásos kezelés, s a betegség súlyos szenvedéssel, halál vagy egyéb károsodás veszélyével jár, akkor az egyik csoportnak az új, kipróbálni kívánt szert kell kapnia, a másik csoport pedig – placebo helyett – a már bizonyított legjobb terápiában kell részesüljön. (Az aktív kontrollal történő összehasonlítás). Nem lenne elfogadható ugyanis, hogy az orvos ne kezeljen hatásos terápiával ismerten beteg embereket, akiknek a kezelésére létezik hatásos eljárás. A kutatásban részt vevő beteg nem járhat rosszabbul, mint az, aki a kutatáson kívül részesül betegségére orvosi kezelésben. Ezt az elvet a Helsinki Deklaráció 2000. évi revíziója is elfogadta. A Deklaráció 29. pontja a következőképpen fogalmaz:

Egy új eljárás előnyeit, kockázatait, terheit és hatásosságát a jelenlegi legjobb profilaktikus, diagnosztikus vagy terápiás eljárásokkal kell összehasonlítani. Ez nem zárja ki placebo alkalmazását, vagy a nem-kezeléssel történő összehasonlítást olyan vizsgálatokban, amelyekben nincs bizonyított profilaktikus, diagnosztikus vagy terápiás eljárás.

A CIOMS 2002. évi revíziója is részletesen foglalkozik a placebo használatának a kérdésével. A CIOMS a „jelenlegi legjobb eljárás” kifejezés helyett az „elfogadottan hatásos kezelés” kifejezést használja. Ez kevésbé szigorú, de egyértelműbb megfogalmazás, mint a „jelenlegi legjobb eljárás” fogalma, hiszen egyfelől vita lehet abban, mi jelenleg a legjobb eljárás, másfelől lehet, hogy egy országban a legjobb eljárás nem elérhető, noha elfogadottan hatásos kezelés igen. A CIOMS 2002 tehát alacsonyabbra helyezi a mércét, mint a Helsinki Deklaráció 2000.

A CIOMS 2002 11. irányelve a következőképpen fogalmaz a placebo használatával kapcsolatban1:

Általános szabályként elfogadható, hogy egy diagnosztikus, terápiás vagy preventív beavatkozás kipróbálásában a kontrollcsoportban részt vevő kutatási alanyok elfogadottan hatásos beavatkozásban kell részesüljenek. Bizonyos körülmények között etikailag elfogadható lehet egy alternatív összehasonlítást használni, mint pl. placebót vagy nem-kezelést.

Placebo használható:

Amikor nincs elfogadott hatásos beavatkozás
Amikor az elfogadottan hatásos beavatkozás elmulasztása az alanyokat legfeljebb átmeneti kényelmetlenségnek vagy a tünetek enyhítése késedelmének teszi ki
Amikor az elfogadott hatásos kezeléssel való összehasonlítás nem eredményezne tudományosan megbízható eredményt és a placebo használata nem jár komoly vagy irreverzibilis kár kockázatával az alanyok számára

Council for International Organizations of Medical Sciences (CIOMS) in collaboration with the World Health Organization (1993, 2002): International Ethical Guidelines for Biomedical Research Involving Human Subjects In: Stephan G. Post (ed.) (2004): Encyclopedia of Bioethics (3rd edition) New York – London: Thomson-Gale (p. 2866)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero