Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A placebo használatával kapcsolatos középút

Ma tehát elfogadott, hogy placebót – hatékony terápia létezése esetén – csak akkor szabad használni, ha a hatékony beavatkozás használatáról való lemondás csak kis kár kockázatát jelenti a kutatási alany számára. Vagyis azzal, hogy nem kap hatékony terápiát, inkább csak kényelmetlenség, mint kár éri.

Ki tartaná etikátlannak például, hogy a kopaszság kezelésére egy új, ígéretes terápiát placebóval hasonlítsunk össze, noha ma a lokálisan adott minoxidil vagy az orálisan adott finasteride bizonyítottan hatásos a hajnövekedés segítésében? Ki tartaná etikátlannak, hogy rövid ideig placebóval kezeljenek egy RKK keretében allergiás rhinitisben, insomniában, szorongásban, gyomorégésben, fejfájásban, szenvedő betegeket, ha azok ebbe előzőleg tájékozott belegyezést adtak?1

A placebo-kontrollos vizsgálatok értékelése során Emanuel és Miller szerint két hibát kell elkerülnünk: a placebo-ortodoxiát és az aktív-kontroll ortodoxiát.

A placebo-ortodoxia szerint metodológiai okokból csak a placebo-kontrollált vizsgálatok elfogadhatók. Mint láttuk, ennek komoly etikai korlátja a betegek – hatásos kezeléssel elkerülhető – fokozott halálozása, kára vagy komoly szenvedése.

Az aktív- kontroll ortodoxia szerint a placebo-kontroll ortodoxia feláldozza a kutatási alanyok jólétét és jogait, végső soron tehát az etikát a tudományosság oltárán. Az aktív kontroll ortodoxia azonban nem veszi figyelembe, hogy a tudományosan nem korrekt kutatás egyben etikátlan is, tehát a tudományosság és az etikusság között nincs ellentmondás, hanem inkább egymást feltételezik. Továbbá a beteg betegség okozta szenvedése oly csekély, a hatásos kezelés nyújtotta előny oly kicsi lehet, mely – mint láttuk – indokolttá teheti a placebo használatát. A mindkét ortodoxiát elkerülő, „középutas” megoldás elfogadja, hogy noha a placebo-kontroll kívánatos, számos esetben használata etikátlan lenne. Így a placebo-kontroll használata – hatásos terápia létezése esetén – mindig külön indoklásra szorul. Ilyen indok lehet az, ha a kezelendő betegség kezelésében magas a placebo reszponderek száma, ha a betegségre jellemző a tünetek hullámzása, a spontán javulások és romlások, vagy ha a létező hatásos terápia csak csekély vagy részleges hatásosságú, vagy esetleg komoly mellékhatásokkal rendelkező.2

Ha a placebo használata indokolt is, csak speciális feltételekkel indokolt. Ezek a következők3:

A placebo-használat miatt valószínűleg kárt szenvedő alanyokat a kutatásból ki kell zárni
A placebót a lehető legrövidebb ideig szabad csak adni
A kutatási alanyok gondos megfigyelése – szükség esetén intézeti elhelyezése – biztosított a kutatás ideje alatt
Komoly tünetek megjelenése esetén biztosított az azonnali hatásos kezelés lehetősége
Explicit kritériumokat fogalmaztak meg arra, hogy mely nemkívánatos események megjelenésekor vonják ki a kutatási alanyokat a kutatásból
A kutatási alanyok tájékozott beleegyezést adtak a placebo alkalmazásába
A kutatást, s a placebo alkalmazását egy kutatásetikai bizottság jóváhagyta

1	Robert Temple – Susan Ellenberg: Placebo-Controlled Trials and Active Control Trials in the Evaluation of New Treatments, Part 1: Ethical and Scientific Issues. Annals of Internal Medicine 133 (2000): 455–463.
2	Ezekiel J. Emanuel – Franklin G. Miller: The Ethics of Placebo-Controlled Trials: A Middle Ground. New England Journal of Medicine 345 (2001):915–919.
3	Ezekiel J. Emanuel – Franklin G. Miller: The Ethics of Placebo-Controlled Trials: A Middle Ground. New England Journal of Medicine 345 (2001):915–919.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero