Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A technológia organikus paradigmája

Ma már tudjuk, hogy a technológia nem hozta létre a földi Édenkertet, s sokan úgy gondolják, hogy a modern ökológiai krízis inkább a földi poklot fogja hamarosan az emberiségnek elhozni. Mindez részben annak a következménye, hogy a zsidó-keresztény hagyomány túlságosan hangsúlyozta, hogy az ember uralkodik a természet felett, ezért vannak, aki ezt az attitűdöt is felelősnek tartják a mai ökológiai krízis létrejöttéért. Ők eme attitűd radikális átalakulásától várják a természethez való megváltozott hozzáállás kialakulását.

A mechanikus paradigmát a XX. század második évtizedétől kezdve fokozatosan a technológia organikus paradigmájának a gondolata váltotta fel. Ez reakció a XVIII – XIX. század gépkultusza és mechanikus paradigmája ellen. Míg az ember mechanikus szerkezeteket hoz létre, a természet organikus képződményeket. Az új felfogás szerint utánozni kell a természetet az emberi alkotásokban is. Így alakult ki a XX. században az „organikus”, a „természetes” kultusza, mely szinte divatfogalommá vált. Ma már könnyebben el lehet adni szinte bármit, ha a „természetes”, „bio” stb. jelzőkkel illetjük, s ez kifejezi a korszellemet. A korábbi korok gépkultuszát így felváltotta a természetes kultusza. Organikus épületeket kezdtek építeni, organikus anyagokat használni a „mesterségesek” helyett stb.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero