Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


A HIV feto-maternális transzmissziójával kapcsolatban folytatott kutatások

Az ezzel kapcsolatos vita 1997-ben robbant ki a New England Journal of Medicine hasábjain. A fejlődő országokban ugyanis nagy probléma a HIV/AIDS fertőzöttek nagy száma, s az, hogy a terhes anyák is nagy százalékban HIV pozitívak. A HIV fertőzés fetomaternalis transzmissziója is jelentős számban fordul elő, melynek eredményeként az újszülöttek is HIV pozitívak lesznek. Az USA-ban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a HIV fetomaternalis transzmisszióját a Zidovudin (Azidotimidin) kezelés jelentősen csökkenteni képes, ez a kezelés azonban fejlődő országokban nem elérhető, mert a kezelés 800 US$- ba kerül, mely egy szegényebb ország egészségügyi rendszere számára megfizethetetlen, továbbá adagolása olyan komoly egészségügyi infrastruktúrát feltételez, mely fejlődő országban általában nem elérhető Ezért az 1990-es években számos randomizált kontrollcsoportos klinikai vizsgálatot (RKK) végeztek egy hatékony és olcsóbb alternatív terápia kifejlesztésére a HIV fetomaternális transzmissziója megakadályozására. A WHO, az ENSZ és az USA támogatásával lefolytatott 16 vizsgálatból 15 placebo-kontrollos volt, melyek keretében a fetomaternalis transzmissziót akadályozni kívánó új szert placebóval hasonlították össze.1 Ennek kapcsán bontakozott ki a vita a NEJM hasábjain 1997-ben.
 
1 Kurt Fleischhauer – Göran Hermerén (2006): Goals of Medicine in the Course of History and Today. A Study in the History and Philosophy of Medicine. Stockholm: Kungl. Vitterhets Historie och Antikvitets Akademien (p. 267)

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave