Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az alapvető gyógyszerek differenciált árazása

Ez azt jelenti, hogy a gyógyszer eladási árát az adott ország fizetőképességének, jövedelmi szintjének megfelelően állapítják meg. Ez nem tévesztendő össze azzal, hogy ugyanaz a gyógyszer az egyes országokban más-más áron kapható, hiszen ennek legtöbbször nem a differenciált árazás az oka, hanem az, hogy a gyógyszerpiacukat az egyes országok eltérő módon szabályozzák, más-más adót, vámot stb. vetnek ki ugyanarra a gyógyszerre.1

Általában a gyógyszeripar heves ellenállásába ütköznek azok a kísérletek, melyek megpróbálják megakadályozni, hogy a gyógyszerárakat a szabadpiac mechanizmusai alakítsák ki. Míg az USA-ban a gyógyszerárak nagyrészt valóban a szabadpiac által kialakították, Európában, Japánban és a világ nagy részén a kormányok ártárgyalásokkal igyekeznek befolyásolni a gyógyszerárakat, s mivel a gyógyszerek legnagyobb megrendelőiként komoly erőfölénnyel rendelkeznek, ez általában sikerül is nekik. Ez kétségtelenül eltorzítja a piaci viszonyokat. Kérdés azonban, hogy a gyógyszer éppen olyan termék-e, mint a televízió vagy a bicikli, s sajátos jellege nem indokolja-e a piac erőinek a korlátozását?2

1994 óta folynak kísérletek a differenciált árazással, melynek keretében például bizonyos oltóanyagokat szegény országokban az USA ár 1%-ért adtak el. Ez az árazás kezdetben nemzetközi erőfeszítéssel történt, például az ENSZ, bizonyos nemzetközi civilszervezetek és alapítványok együttes erőfeszítésével és támogatásával.3 Később bizonyos civilszervezetek (pl. az Oxfam) nemzetközi kampányba kezdtek annak érdekében, hogy a multinacionális gyógyszervállalatok csökkentsék az áraikat bizonyos alapvető gyógyszerek (pl. életmentő antibiotikumok, AIDS ellenes szerek) szegény országok felé történő eladásánál. Ezzel egyidejűleg heves kritikával illeték a gyógyszerek szabadalmi oltalmát szabályozó törvényeket, melyek megtiltják, hogy szegény országok olcsón megvásárolhassák a más országban előállított olcsó generikus termékeket.4

2001-re már több jelentős gyógyszergyár differenciált, vagyis jelentősen csökkentett áron adott el alapvetően fontos gyógyszereket bizonyos szegényebb országok számára. Noha ez a gyakorlat több szegény országot segített abban, hogy életfontosságú gyógyszerekhez hozzájusson, a gyógyszeripar attól félt, hogy ezzel a rendszerrel vissza lehet élni. Ugyanis az olcsó gyógyszereket közvetítők a szegény országban felvásárolhatják, majd magasabb áron exportálhatják egy gazdagabb országba, melynek ottani áránál azonban alacsonyabban adják el. Ezzel a gyakorlattal a közvetítők jelentős haszonra tehetnek szert, miközben a gyógyszeripar profitját csökkentik. Nem a szegény ország betegei járnak tehát jól, hanem a közvetítők.5

Ez az érvelés részben helytálló, tehát nyilvánvaló, hogy a differenciált árazás csak komoly szabályozással és ellenőrzéssel tehető működőképessé. Ma a differenciált árazást alapvetően működőképesnek tartják. A WHO például azt javasolja, hogy az alapvető gyógyszereknek két – megfelelően széles – ársávja legyen. Egy a legszegényebb országok számára, s egy magasabb az összes többi ország részére.6

1	Ruth Macklin (2004): Double Standards in Medical Research in Developing Countries. Cambridge: Cambridge University Press (p. 166)
2	Ruth Macklin (2004): Double Standards in Medical Research in Developing Countries. Cambridge: Cambridge University Press (p. 168)
3	Ruth Macklin (2004): Double Standards in Medical Research in Developing Countries. Cambridge: Cambridge University Press (p. 166)
4	Ruth Macklin (2004): Double Standards in Medical Research in Developing Countries. Cambridge: Cambridge University Press (p. 168)
5	Ruth Macklin (2004): Double Standards in Medical Research in Developing Countries. Cambridge: Cambridge University Press (p. 169)
6	Ruth Macklin (2004): Double Standards in Medical Research in Developing Countries. Cambridge: Cambridge University Press (p. 171)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero