Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


Az előzetes megállapodás módszere

Az előzetes megállapodás – mint láttuk – voltaképpen a kutatás megkezdése előtt készített elfogadott terv arra, hogy hogyan lehet a kutatás eredményeként lehetségessé váló beavatkozást vagy gyógyszert elérhetővé tenni a kutatásnak helyet adó fogadó ország számára. Az előzetes megállapodás legtöbbször a kutatás szponzora és a fogadó ország kormánya között jön létre.1
A kutatás etikai engedélyezésének feltételéül az előzetes megállapodás meglétét szabni ma ajánlott, de sokak által kritizált eljárás.
A kritikusok általában azt az érvet szokták az előzetes megállapodás megkövetelésével szemben felhozni, hogy az akadályozni vagy késleltetni fogja a fejlődő országokban a gyógyszerkipróbálásokat, továbbá úgyis bármikor megszeghető, s ezért igazi garanciát nem ad.2
A kritikának ellene vethető azonban, hogy ha az előzetes megállapodás miatt nem fognak többé gyógyszervizsgálatokat végezni a fejlődő országokban, akkor mit vesztenek ezzel ezek az országok? Hiszen az új, ott kikísérletezett gyógyszerek úgysem lettek volna ott előzetes megállapodás nélkül elérhetők. Ami pedig a megállapodás megszeghetőségét illeti, ez természetesen lehetséges, ebből azonban nem következik, hogy a megállapodásoknak semmi értelmük nincsen. A törvényeket is meg lehet szegni, de ebből nem következik a törvények feleslegessége.3
 
1 Ruth Macklin (2004): Double Standards in Medical Research in Developing Countries. Cambridge: Cambridge University Press (p. 171)
2 Ruth Macklin (2004): Double Standards in Medical Research in Developing Countries. Cambridge: Cambridge University Press (p. 172)
3 Ruth Macklin (2004): Double Standards in Medical Research in Developing Countries. Cambridge: Cambridge University Press (p. 174)

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave