Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az RKK-val kapcsolatos igazságossági kérdések

Mint láttuk, egészen az 1990-es évekig az igazságosság legfontosabb követelménye az volt, hogy ne vonjanak be aránytalan számban kutatásba vulnerábilis kutatási alanyokat, vagyis olyanokat, akik érdekeik védelmére kevésbé képesek, mint a nem-vulnerábilis alanyok. Úgy érezték, hogy mivel a kutatás veszélyes, ezért a spontán trend az, hogy ilyen kutatásokba valamilyen szempontból hátrányos helyzetű emberek aránytalanul nagy számban lesznek bevonva, s az igazságosság azt követeli, hogy ezzel szemben óvintézkedéseket hozzunk. Ezért számos olyan szabály született, mely gyerekek, kisebbségek, terhes anyák, hajléktalanok, s sok más, hátrányos helyzetű csoport bevonását speciális feltételekhez kötötte.

Az 1990-es évektől kezdve azonban egy új szemlélet kezdett uralkodóvá válni. Míg a korábbi szemlélet azt hangsúlyozta, hogy a kutatás veszélyes, ezért vulnerábilis alanyok csak speciális feltételekkel vonhatók be, az új szemlélet azt kezdte hangsúlyozni, hogy a kutatás sok beteg számára fontos lehetőség. Hiszen a kutatásban részt vevők esetleg évekkel előbb jutnak hozzá egy olyan új, hatásos terápiához, mely széles körben csak jóval később lesz hozzáférhető, az új terápia hatásossága és biztonságossága bebizonyosodását és gyógyszerként való engedélyezését követően. Az új terápiához való ilyen idő előtti hozzájutás adott esetben a beteg életét mentheti meg. Ekkor kezdett hangsúlyozódni az a szempont, hogy a kutatáshoz való hozzáférés lehetősége az igazságosság fontos követelménye, s ha bizonyos betegcsoportokat jó szándékúan ugyan, speciális védelmük érdekében, de kizárnak kutatásokból, ajkkor őket fontos lehetőségtől fosztják meg.

Betegszervezetek az 1990-es évektől kezdték követelni, hogy a kutatásokkal kapcsolatos információk legyenek a nyilvánosság számára elérhetők, a kutatások közbülső, még nem végeleges eredményei is legyenek hozzáférhetők, különösen olyan súlyos betegségek (pl. AIDS) esetében, ahol a betegeknek nincs már egyéb terápiás lehetőségük, ezért szívesen megpróbálnák az új terápiához való hozzájutást akár egy kutatás keretében is. Mindez két fontos változáshoz vezetett a kutatásetikában. Egyrészt kezdték megkövetelni, hogy a kutatáshoz való hozzáférés igazságosságára kiemelt figyelmet fordítsanak, így pl. nők, kisebbségi csoportok is megfelelő arányban kerülhessenek be kutatásokba. Másrést, mivel a kutatásba bevonható betegek száma véges, ezért ekkoriban kezdtek az ún. „párhuzamos pálya”, „kiterjesztett elérhetőség” elrendezésű kutatások terjedni. Ilyenkor a kutatásba bevont betegeken kívül bizonyos betegek a kutatáson kívül, abban részt nem véve is hozzáférhetnek az abban éppen kipróbált új szerhez. Ezt a potenciálisan új terápiás lehetőséghez való igazságos hozzáférés követelménye hívta életre.1

1	Loretta M. Kopelman (1995): Clinical Trials. In: Stephan G. Post (ed.) (2004): Encyclopedia of Bioethics (3rd edition) New York – London: Thomson-Gale (p. 2341)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero