Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


A multinacionális kutatások előtérbe kerülésének okai

Ma a globalizálódó világ részjelenségeként a kutatás globalizálódását figyelhetjük meg. Riis kétféle globalizációt különböztet meg a kutatás területén. A diszciplináris globalizáció a kutatás egyre fokozódó interdiszciplinaritását jelenti. Azt, hogy egyre többféle képzettségű kutató szükséges egy-egy kutatás megfelelő színvonalú lefolytatásához. A geográfiai globalizálódás pedig azt, hogy a kutatás egyre inkább a földrajzi határokat átlépve, egyre több ország részvételével történik.1
Ez etikai problémát főként akkor jelent, amikor egy gazdagabb ország szponzorálásával egy szegényebb országban végeznek kutatást, az ottani lakosságot bevonva kutatási alanyként, s az ottani etikai bizottsággal elbíráltatva a kutatás etikai-szakmai vonatkozásait.
Ennek előnyei a szponzor számára nyilvánvalóak. A szegényebb országban végezve a kutatást annak költségei alacsonyabbak, a kutatás engedélyezése a kutatással kapcsolatos kisebb etikai tudatosság miatt könnyebb, s az általában kevésbé szigorú jogszabályok miatt a kutatás folytatása is kevesebb nehézségbe ütközik.
Egy szegényebb országban sokszor a lakosság egészségi állapota is rosszabb, így könnyebb a kutatáshoz szükséges betegek toborzása, a betegek nagyobb száma, s a megfelelő szintű orvosi ellátáshoz való rosszabb hozzáférés miatt. Ezért a szegényebb országokban végzett kutatások száma egyre nagyobb. Főképpen Oroszország, Kelet-közép Európa és Latin-Amerika országaiban nőtt meg az utolsó két évtizedben a gazdag országok szponzorálásával folytatott kutatások száma.2 Elfogadható-e azonban, hogy – azért mert olcsóbb és könnyebb – szegényebb országokban végezzenek olyan kutatást, melyek gazdag országokban is elvégezhetők lennének? Könnyű lenne kategorikus nemmel válaszolni a fenti kérdésre, azonban látni kell, hogy ilyen kutatásokból a szegényebb országok is jelentősen profitálhatnak. A szegényebb országokban végzett kutatás komoly segítséget adhat a helyi tudományos infrastruktúra kiépítéséhez, a helyi kutatók képzéséhez és a nemzetközi tudományos életbe való bevonásukhoz. Helyi kutatások révén a helyi betegek is hozzájuthatnak ígéretes új eljárásokhoz, melyek – sikerességük esetén is – általában csak jóval később válnak hozzáférhetővé. Ugyanakkor látni kell, hogy a valóságban a kutatások nagy része ma nem azon betegségek kezelésének érdekében történik, melyek a szegényebb országokban a leggyakoribbak, hanem főképpen a gazdag országokban leggyakoribb betegségek diagnosztizálásának és kezelésének érdekében, hiszen ez profitábilis az általában profit érdekeltségű ipar számára.
 
1 Povl Riis (2004): History and definitions In: Council of Europe Publishing (ed.) (2004): Ethical eye: Biomedical research. Strasbourg Cedex: Council of Europe Publishing (p. 23)
2 Ruth Macklin (2004): Double Standards in Medical Research in Developing Countries. Cambridge: Cambridge University Press (p. 7)

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave