Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Etikai imperializmus versus kettős standard

Multinacionális kutatások esetén élesen merül fel a kérdés: ugyanazon egységes etikai elvek alapján kell megítélni a kutatást mindenütt, vagy mondhatjuk-e azt, hogy a kultúrák iránti tisztelet azt követeli, hogy tartsuk tiszteletben az eltérő kultúrák eltérő etikai előírásait anélkül, hogy bármelyiket helyesebbnek tartanánk a másiknál.

Például vannak olyan afrikai országok, ahol a falu törzsfőnökének beleegyezése –a helyi szokások szerint – elegendő ahhoz, hogy a falu lakóit bevonják kutatásba, s ehhez nem kell a bevont kutatási alanyok személyes beleegyezése. El lehet-e ezt fogadni, ha a kutatás egy fejlett ország szponzorálásával folyik, ahol ez természetesen elfogadhatatlan? Vagy ragaszkodni kell a fejlett ország etikai és jogi szabályaihoz, melyek ilyenkor a faluközösség vezetőjén túl minden egyes kutatási alany tájékozott beleegyezését is megkövetelik?

Hasonló példa az, amikor egy országban az a szokás, hogy rossz prognózisú betegség esetén nem mondják meg a betegnek a diagnózist, még akkor sem, ha kutatásba vonják be. Ez nyilvánvalóan szemben áll a tájékozott beleegyezés követelményével, összhangban van azonban az adott ország kulturális hagyományaival. Más országban annyira elterjedtek voltak a paternalisztikus hagyományok, a betegek annyira megszokták, hogy az orvos mondja meg, milyen kezelésre van szükségük, hogy az orvos nem volt hajlandó megmondani a kutatásba bevont alanyoknak azt, hogy randomizálással döntötték el, hogy ki milyen kezelést fog kapni, hiszen ezzel megmondták volna a betegnek, hogy nem azt a kezelést kapja, amit az orvosa a legjobbnak tart, hanem a kezelést a véletlen döntötte el. Ragaszkodni kell-e ilyenkor is a „nyugati” normákhoz melyek teljes tájékoztatást írnak elő?1

Ezekben a kérdésekben gyakran elhangzott a kevésbé fejlett országok részéről az a vád, hogy amikor a fejlett országok a saját normáik betartását követelik a kevésbé fejlett országokban végzett kutatások során, s nem elégednek meg az ottani normák betartásával, akkor voltaképpen egyfajta etikai imperializmusról vagy etikai gyarmatosításról tesznek tanúbizonyságot.2 Ilyenkor mintegy azt sugallják, hogy a „nyugati’ etikai normák jobbak. Ezek a vádak azonban megalapozatlanok. A mai kutatásetikai normákat nemzetközi deklarációk is rögzítik, (ilyen például a Helsinki Deklaráció), s ezek kialakításában általában a kevésbé fejlett országok orvostársaságai is részt vesznek. Ha tehát ezek a deklarációk konszenzust tükröznek, akkor nem lehet etikai imperializmusról beszélni akkor, amikor ragaszkodunk ezen normák betartásához. A mai globalizált világban a kutatás is globális, multinacionális. Globalizált kutatások esetén azonban a kutatást irányító etikai normáknak is globálisaknak kell lenniük.

1	Ruth Macklin (2004): Double Standards in Medical Research in Developing Countries. Cambridge: Cambridge University Press (p. 141)
2	Ruth Macklin (2004): Double Standards in Medical Research in Developing Countries. Cambridge: Cambridge University Press (p. 146)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero