Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Igazságossági kérdések a kutatásetikában

Ezek az igazságossági kérdések több szinten vetődnek fel.

Az egyik legalapvetőbb kérdés a kutatásra fordított pénzek elosztása. Ma a világon ezzel kapcsolatban jelentős igazságtalanság az ún. 10/90-arány. Eszerint a világon a kutatásra fordított összes pénz 10%-át fordítják a világ egészségügyi problémáinak 90%-ára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fejlődő, szegény országok egészségügyi problémáinak kutatására jóval kevesebb pénz jut, mint a fejlett országok problémáinak a megoldására. Ezzel szorosan összefüggő tény, hogy a kutatás sokszor a szegényebb országokban történik, ugyanakkor a kutatás eredményeként keletkező új gyógyszerek, eljárások általában csak a gazdagabb országokban lesznek elérhetők. Az ezzel kapcsolatos alapvető igazságtalanság tehát úgy fogalmazható meg, hogy míg a kutatás terheit a fejlődő országok aránytalanul nagy mértékben viselik, addig annak hasznából alig részesülnek.1

Részben ennek az igazságtalanságnak a kiküszöbölésére született a Helsinki Deklaráció 2000 és a CIOMS 2002 azon szabályozása, mely megköveteli, hogy ha a kutatást szegényebb országban folytatják le, akkor biztosítani kell a kutatás résztvevőinek és az adott ország hasonló helyzetű betegeinek a kutatásban hasznosnak talált terápiát vagy eljárást. Ennek biztosítása alapvetően a szponzor feladata, noha a fentebb már tárgyalt előzetes megállapodás eszközével ennek terheit megoszthatja vagy át is adhatja ama ország egészségügyi rendszerének, melyben a kutatást végzik.

A Helsinki Deklaráció 2000 19. pontja ezzel kapcsolatban így fogalmaz:

Az orvosi kutatás csak akkor indokolt, ha valószínűsíthető, hogy annak eredményeiből az a közösség, melyben a kutatást végzik, hasznot húz.

Ezt a Deklaráció 30. pontja a következővel egészíti ki:

A vizsgálat befejezésekor minden abba bevont beteg számára biztosítani kell a vizsgálat által bizonyítottan legjobbnak talált profilaktikus, diagnosztikus és terápiás eljárásokhoz való hozzájutást.

A CIOMS 2002 revíziójának 10. irányelve ezzel kapcsolatban a következőképpen fogalmaz:

Mielőtt kutatást kezdenének olyan alanyok bevonásával, akik alulfejlett közösségek tagjai, éljenek fejlett vagy fejlődő országban, a kutatónak biztosítania kell, hogy:

a kutatás elégítse ki azon közösség egészségügyi igényeit és prioritásait, melyben azt végzik
bármely így kifejlesztett termék ésszerűen elérhető legyen az adott populáció vagy közösség számára

1	Ruth Macklin (2004): Double Standards in Medical Research in Developing Countries. Cambridge: Cambridge University Press (p. 70)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero