Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései


A technológiáról való gondolkodás a II. Világháború után: a technológia mint ellenőrzés

Noha a technológiát az ember alkotta meg, a technológiai rendszerek kikerülhetnek az ember ellenőrzése alól, s ez a modern technológia fő veszélye: a technológia előre nem látott, az ember által nem kontrollálható mellékhatásai.
A technológia ellenőrzésének és ellenőrizhetőségének a kérdése ezért a XX. század alapvető kérdése. Norbert Wiener meghatározása szerint a XVII. század az óra (mechanikus szerkezetek) kora volt, a XVIII. század vége és a XIX. század a gőzgépeké, a XX. század pedig a kommunikációé és a kontrollé.1
A II. világháború után a technológiára – a korábbi gép-paradigmával szemben (technológia=gép) – a nagyfokú komplexitás miatt szükségessé váló rendszerszemlélet és rendszerben való gondolkodás a jellemző. A rendszer azonban kontrollt, ellenőrzést igényel, ez pedig információ nélkül lehetetlen. Ezért a XX. század második felétől a technológiáról való gondolkodás jellemzője az ellenőrzés és az információ központi szerepének a hangsúlyozása. Az egyszerű gépek korából a rendszerek korába léptünk. Szemben a gépekkel, melyek még tökéletesen érthetőek, a rendszerek annyira komplexek lehetnek, hogy azok működését teljesen már senki nem érti. Egy modern nagyváros vízvezeték és csatornarendszere például annyira bonyolult, hogy működését senki nem érti egészen. A dokumentáció részbeni elvesztése miatt már nem mindig világos, melyik rész miért jött létre, s minek mi a funkciója. Ugyanez igaz a kontinenseket is átszelő elektromos vezetékek hálózatáról.2 Ezek kontrollálására ma már egyre inkább csak a megfelelően programozott számítógéprendszerek képesek. A XX. század második felének mindennapos tapasztalata azonban, hogy a komplex rendszerek kicsúsznak az ember ellenőrzése alól. A természeti környezet szennyezése, s ennek hatásai a legjobb példái a modern technológia eme tendenciájának. Olyan folyamatok jönnek létre, melyeket nem láttunk előre, nem akartunk, s amelyeket nem vagyunk képesek többé ellenőrizni. A különböző környezeti katasztrófák (pl. Csernobil), s ennek hatásai előre nem láthatók és nem kiszámíthatók. Az ilyen balesetek egyenként nem kiszámíthatók ugyan, de szükségszerű keletkezésük előre látható. Ezért nevezte ezeket Charles Perrow „normális balesetek”-nek.3 Ez utóbbi vonatkozás az, melyet a modern technológia kritikusai egyre inkább hangsúlyoznak.
 
1 Thomas P. Hughes (2004): Human-Built World. How to Think about Technology and Culture. Chicago: The University of Chicago Press. (p. 13)
2 Thomas P. Hughes (2004): Human-Built World. How to Think about Technology and Culture. Chicago: The University of Chicago Press. (p. 79))
3 Thomas P. Hughes (2004): Human-Built World. How to Think about Technology and Culture. Chicago: The University of Chicago Press. (p. 90))

A biotechnológia etikai kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave