Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A technológia és a bizonytalanság

Mára már jól tudjuk, hogy egy új technológia bevezetése mindig „ugrás a sötétbe”. Az új technológia ugyanis általában valamilyen vélt emberi igényt akar kielégíteni. Ennek során azonban számtalan előre nem látott probléma adódik, mely újabb megoldásokat, a technológia tökéletesítését vagy módosítását, s általában további új technológiákat tesz szükségessé. Egy új technológia, s az általa szükségessé váló új kísérő technológiák mindig beavatkozást jelentenek az azt felhasználó társadalom életébe, melynek hatása előre nem kiszámítható.1

Az új technológiát általában tervezők hozzák létre, kialakulása után azonban azok eredeti szándékaitól független evolúciós folyamaton megy keresztül. A technológiának ugyanis alkalmazkodnia kell az azt felhasználó társadalom földrajzi, gazdasági, kulturális sajátosságaihoz. Alkalmazkodnia kell továbbá a fejlődése és terjedése által felvetett újabb technológiai problémákhoz. Az új technológia ugyanis versenyhelyzetbe kerül a már létező más technológiákkal szemben. Ezek hatást gyakorolnak rá, s újabb technológiák kifejlesztését igénylik. Egyszóval bármi is volt a tervező eredeti elképzelése, a fenti tényezők ezreinek a hatására a technológia – ha elterjed – általában más formát fog kapni, mint ami tervezőjének szándéka eredetileg volt. Így a tudomány és a technológia – bár emberi konstrukciók, tudatos emberi tervezés eredményei – fejlődésük tekintetében inkább az öntudatlan evolúciós folyamatra emlékeztetnek, melynek eredménye előre nem látható.2

Mivel a technológia fejlődése az emberi kreativitás függvénye is, ezért ez a fejlődés előre nem jósolható, nem kiszámítható, s így jelentős bizonytanságat hordoz. Minden kialakított technológia hatással van a már létező és a majdan létrejövő többire, s ez az interferencia már akkor is előre nem látott hatásokat eredményezne, ha az egyes technológiák hatását önmagában meg tudnánk jósolni. Ki láthatta volna például előre néhány évtizeddel ezelőtt – pusztán a kezdetleges számítógépeket vizsgálva – az Internetet s annak forradalmi hatását a mindennapi életre?

Mivel tehát a technológia hatását előre nem lehet megjósolni, s minden ilyen kísérlet általában csak a technológia fejlődésének lassítását, mesterséges korlátozását jelenti, ezért a legjobb megközelítés a már létrejött technológia hatásának kritikus vizsgálata lehet.3

1	Anthony O’ Hear (1990): An Introduction to the Philosophy of Science. Oxford: Clarendon Press (p. 219)
2	Anthony O’ Hear (1990): An Introduction to the Philosophy of Science. Oxford: Clarendon Press (p. 220)
3	Anthony O’ Hear (1990): An Introduction to the Philosophy of Science. Oxford: Clarendon Press (p. 222)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero