Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

A kockázat becslése

Ennek során sok tényezőt kell számításba venni. Ha például egy élelmiszerben előfordulható toxikus anyag („X”) kockázatbecslését akarjuk elvégezni, akkor először vizsgálni kell, hogy „X” milyen mértékben és milyen módon toxikus, vagyis az „X” dózis-hatás görbéjét kell megállapítani. Ehhez általában állatkísérleti-toxikológiai adatokból indulnak ki, ezek általánosíthatósága emberre azonban mindig problematikus. Ha különböző fajokban az „X” különböző mértékben toxikus, akkor – a biztonság kedvéért – általában az „X”-re legérzékenyebb faj adatait szokták alapul venni az emberre való extrapolálás során. Komoly vita ilyenkor, hogy egy lineáris dózis-hatás görbét tételezzenek-e fel, vagyis azt, hogy „X” legkisebb mennyisége is kárt okoz, vagy vegyenek alapul egy küszöbértéket, s tételezzék fel, hogy ez alatt „X”-nek nincs káros hatása. (Ez a NOEL= no-effect level)1

Az USA-beli FDA a toxicitási-állatkísérleti adatokat általában 100-szoros biztonsági „ráhagyással” szokta megállapítani. Eszerint az emberi élelemben előforduló, potenciálisan toxikus anyagok még megengedhető határértékét úgy határozzák meg, hogy az illető anyagra legérzékenyebb állatfajnál a toxikus érték tizedét tekintik elvben embernél toxikusnak (abból kiindulva, hogy az ember tízszer érzékenyebb, mint a legérzékenyebb állatfaj), majd ennek az értéknek a tizedét tekintik embernél az élelmiszerben, még megengedhető felső határnak abból kiindulva, hogy emberek között is egyéni érzékenységbeli különbségek lehetnek, a legérzékenyebb embert tízszer érzékenyebbnek tekintve így, mint a legkevésbé érzékenyt. Így alakul ki a gyakorlatban alkalmazott százszoros biztonság. Ha például a példában szereplő „X” kapcsán a krónikus toxicitási vizsgálatok az arra legérzékenyebb patkánynál 100 mg/testsúlykg/nap dózisban állapították meg a bármiféle hatás hiányát (NOEL), akkor embernél „X” esetén a megengedhető napi bevitelt 1mg/testsúlykg/nap-ban lehetne meghatározni. Meg kell azonban jegyezni, hogy még ez a százszoros „ráhagyás” sem volt elegendő a thalidomid katasztrófa kivédésére, ezért ez nem egy elméletileg indokolható, hanem inkább a gyakorlatban alkalmazott szabály.2

A dózis-hatás görbe megállapítása után történik az emberi expozíció becslése. Ez megbízhatatlan, hiszen egyének étkezési szokásai eltérhetnek az átlagtól, ezért ha valaki általában lényegesen többet fogyaszt egy élelemből, mely az „X”-t tartalmazza, akkor ő ezáltal az átlagnál nagyobb veszélyben lesz.3

1	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 312)
2	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 312)
3	Ben Mepham (2005): Bioethics. An Introduction for the Biosciences. Oxford: Oxford University Press. (p. 312)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero