Kovács József (szerk.)

A biotechnológia etikai kérdései

Az EE kialakulása, elterjedése

A modern technológia és különösen a biotechnológia kialakulásával, s annak veszélyeit előrelátva, illetve megtapasztalva (pl. globális felmelegedés) jött létre az EE, mely új hozzáállást jelent a technológia veszélyeivel szemben: nem felszámolni akarja a már kialakult kárt (kuratív megközelítés), nem is egyszerűen megelőzni akarja azt (preventív megközelítés), hanem inkább kontrollálni. Az EE az utóbbi évtizedekben a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági nemzetközi szerződések meghatározó elve lett, s közel áll ahhoz, hogy a nemzetközi jog egyik elismert alapelve legyen.1

Noha a „jobb félni, mint megijedni” hozzáállás egyidős az emberiséggel, s sokszor alkalmazták a gyakorlatban, az ezt a felfogást etikai és jogi elvvé emelő megközelítés meglehetősen új. Eszerint, ha az emberi egészséget vagy a környezetet valamilyen komoly és visszafordíthatatlan károsodás fenyegeti, melynek valószínű bekövetkezése még nincs szigorúan bizonyítva, akkor az ezt megelőző intézkedésekkel nem kell megvárni a veszély valóságos voltának szigorú tudományos bizonyítását.2 Környezetvédők például rá szoktak mutatni, hogyha a hatékony intézkedésekkel megvárták volna a kétségtelen tudományos bizonyítékokat arra, hogy a savas esők tönkreteszik az esőerdőket, s nem intézkedtek volna már korábban, akkor ma már nem lennének esőerdők.3

A EE tehát megváltoztatja a bizonyítás terhét, azt követelve, hogy aki egy új technológiát létrehoz vagy forgalomba hoz, az előzőleg bizonyítsa be annak biztonságosságát – ha a biztonságossággal kapcsolatban megalapozott gyanú merül fel.4 Az EE kevésbé radikális elv, mint a gyógyszerek engedélyezésekor követett elv. Ott ugyanis az ártalmasság vélelmének elvét fogadjuk el kiindulásként: minden gyógyszer ártalmasnak tekintendő, ameddig az ellenkezője be nem bizonyosodik. Az EE ennél kevesebbet állít. Az EE szerint csak akkor tekinthető egy új technológia ártalmasnak, ha erre vannak előzetes bizonyítékok, noha ezeknek nem kell tudományosan teljesen meggyőzőeknek lenniük az új technológia lehetséges egészség- vagy környezet károsító voltával kapcsolatban.

Ezt az elvet ma nem minden ország és főleg nem minden területen fogadja el, e mögött azonban sokszor nem elméleti érvek, hanem gazdasági indokok húzódnak meg. Az USA és Ausztrália például nem fogadja el ezt az elvet a nemzetközi kereskedelem elveként, noha támogatják a hazai és nemzetközi vadvédelemben.

Az EU elfogadja az EE-t az élelmiszerbiztonság területén, noha dél-európai országok megengedik a nem-pasztörizált sajt árusítását, pedig fennáll annak a lehetősége, hogy az ilyen sajt Listeria monocytogenes-el fertőzött. Mivel az ilyen sajt forgalmazása ezekben az országokban hagyomány, s a nemzeti tradíció része, ezért itt nem alkalmazzák a EE-t.5

Az EE például Németországban a környezetvédelem öt alapelve közül az egyik. Az öt alapelv:6

A szennyező fizet elve
A kooperáció elve
A költségek és a profit arányosságának elve (egy vállalkozás okozta költségek nem lehetnek nagyobbak annál, mint amit a vállalkozás a csőd veszélye nélkül ki tud fizetni)
A közös felelősség elve (a vállalkozás támogatásban részesíthető, annak érdekében, hogy környezetvédelmi intézkedéseket tehessen)
Az elővigyázatossági elv

1	Matthias Kaiser (2005): Uncertainty and Precaution 2: The Preacautionary Principle and its relevance to science. In: Laurens Landeweerd – Louis-Marie Houdebine – Ruud Termeulen (2005) (eds): BioTechnology-Ethics. An Introduction. Firenze: Angelo PonteCorboli Editore (p. 155)
2	Matthias Kaiser (2005): Uncertainty and Precaution 2: The Preacautionary Principle and its relevance to science. In: Laurens Landeweerd – Louis-Marie Houdebine – Ruud Termeulen (2005) (eds): BioTechnology-Ethics. An Introduction. Firenze: Angelo PonteCorboli Editore (p. 155)
3	Loretta M. Kopelman – David Resnik – Douglas L. Weed: What is the Role of the Precautionary Principle in the Philosophy of Medicine and Bioethics? Journal of Medicine and Philosophy 2004, Vol. 29, No. 3. pp. 255-258. (p. 255)
4	Matthias Kaiser (2005): Uncertainty and Precaution 2: The Preacautionary Principle and its relevance to science. In: Laurens Landeweerd – Louis-Marie Houdebine – Ruud Termeulen (2005) (eds): BioTechnology-Ethics. An Introduction. Firenze: Angelo PonteCorboli Editore (p. 157)
5	Matthias Kaiser (2005): Uncertainty and Precaution 2: The Preacautionary Principle and its relevance to science. In: Laurens Landeweerd – Louis-Marie Houdebine – Ruud Termeulen (2005) (eds): BioTechnology-Ethics. An Introduction. Firenze: Angelo PonteCorboli Editore (p. 157)
6	Matthias Kaiser (2005): Uncertainty and Precaution 2: The Preacautionary Principle and its relevance to science. In: Laurens Landeweerd – Louis-Marie Houdebine – Ruud Termeulen (2005) (eds): BioTechnology-Ethics. An Introduction. Firenze: Angelo PonteCorboli Editore (p. 158)

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 708 2

Biológia Semmelweis Kiadó könyvei

A biotechnológia egyik elfogadott meghatározása a következő: „…a technológia minden olyan alkalmazása, mely biológiai rendszereket, élő szervezeteket vagy azok származékait használ fel speciális célokat szolgáló termékek vagy folyamatok létrehozására illetve módosítására.” A biotechnológiai etika pedig—ennek megfelelően—a tudomány, a technológia és ezek ipari alkalmazása során felmerülő etikai problémák szisztematikus tárgyalására szolgál. A biotechnológiai etika és a bioetika ugyanakkor jelentős átfedést is mutat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak hagyományos (orvosi bioetika) van, hanem „zöld bioetika” is, mely a környezeti etikát is magába foglalja. A biotechnológiai etika és a „zöld bioetika” között tehát a határ elmosódó, de mivel a hazánkban megjelent bioetika tankönyvek nagy része még az „orvosi bioetikához ” tartozik, ezért eme biotechnológiai etika tankönyv—mely magyar nyelven az elsőnek számít—afféle zöld bioetikának tekinthető. Reméljük, hogy a könyv segítséget fog jelenteni a hazai biotechnológia oktatás során az etikai kérdések megismertetése és elemzése során.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-a-biotechnologia-etikai-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero